»» ««

Csata az Antarktisznál

Környezetvédelem
1/2. oldal

Bizonyára sokan látták a videókat a Sea Shepherd hajójának elgázolásáról, ám mi igyekszünk kicsit alaposabban körüljárni a témát.

Először is érdemes felidézni az egész antarktiszi csata hátterét. Az alapvető konfliktus arról szól, hogy a Nemzetközi bálnavadászati tanács (IWC) 1986 óta tiltja a kereskedelmi célú bálnavadászatot, de a japánok, megtalálva a szabályozás kiskapuját, "tudományos céllal" bálnák százait lövik ki minden évben. A "kutatások" viszont csak arra szorítkoznak, hogy a megölt bálnák teteméből mintát vesznek a forma kedvéért, aztán beindul a feldolgozó-üzemként dolgozó hajó gyakorlott személyzete, és eladásra szánt termékeket készítenek a bálnahúsból. Ez az alig álcázott kereskedelmi célú bálnavadászat sokakat felháborít a világban, mi, búvárok pedig amúgy is érzékenyek vagyunk a veszélyeztetett tengeri élőlények értelmetlen pusztítására, így a megítélése ennek a tevékenységnek egyértelmű. Ráadásul Japán inkább csak szórja a pénzt erre a szerintük hagyományos tevékenységre, mert a nem különösebben jó ízű bálnahús korántsem népszerű étel. Nagy kérdés ezek után, hogy mi értelme van egyáltalán erőltetni ezt a dolgot, ami súlyosan rombolja az ország nemzetközi megítélését, és igazán talán csak a radikálisak dacos ragaszkodása tartja életben.

A bálnavadászat ellenzői egyrészt nemzetközi fórumokon lobbiznak, szeretnék elérni a tudományos célú bálnavadászat betiltását, hogy ne lehessen ennek leple alatt százával bálnákat ölni. Japánban is igyekeznek meggyőzni az embereket arról, hogy maga a lakosság is mondjon nemet a keveseknek fontos bálnavadászatra. Végül, de nem utolsósorban, bizonyos csoportok, radikális környezetvédő szervezetek az Antarktisz közelébe mennek, hogy közvetlenül a helyszínen akadályozzák a bálnavadászokat. A Greenpeace vált először ismertté, ők nagy hajóval kampányoltak és kisebb csónakjaikkal a szigonyozó hajók előtt cikázva próbálták védeni a bálnákat. Az utóbbi évek viszont egyértelműen az agresszívabbnak tartott Sea Shepherd tevékenységéről szóltak.

A magyar aktivistának, Kristóf Veronikának hála sokan pillanthattak bele honlapunkon és más magyar magazinokban, tévéműsorokban is a Sea Shepherd tevékenységébe. Évekkel ezelőtt, amikor mind a két környezetvédő szervezet jelen volt az Antarktisznál, a kívülállók számára meglepő acsarkodás volt közöttük, pedig a Sea Shepherdet vezető Paul Watson maga is Greenpeace alapító. A nyilatkozatháború szinte nagyobb teret kapott, mint a bálnavadászok elleni küzdelem. Watson elsősorban pénzgyűjtésben jeleskedő szerveznek titulálta a Greenpeace-t, és azt is hangoztatta, a Sea Shepherd nem tévéstábokat, hanem harcos aktivistákat visz a hajóin, akik valóban eredményesen akadályozzák a japánokat, bálnák százait mentve meg ezzel.

Ez a felállás viszont két éve megváltozott. A Greenpeace azóta nincs jelen az Antarktisznál, a bálnák érdekében kifejtett tevékenységükről nem nagyon hallani, de adománygyűjtőként továbbra is eredményesek. A Sea Shepherd pedig újra és újra elmegy az Antarktiszhoz, de mostanában mégiscsak tudnak helyet szorítani a tévéstáboknak: a csatározásokról szóló Whale Wars nevű sorozat az Animal Planet csatorna egyik legnagyobb slágere. Paul Watson gyakori szereplő a médiában, és míg sokan a környezetvédelem valóban tettrekész hőseként tekintenek rá, a japánok csak ökoterroristaként emlegetik. Nem is kerülhette el a sorsát a Sea Shepherd, az egész világon népszerű South Park rajzfilmsorozat is szentelt egy szokásos módon gúnyos epizódot a tevékenységüknek.

Az írás a következő lapon folytatódik!


Első   Visszalép Következő   Utolsó

1 2


 45. elche 2010 jan 12. 00:22  
A Sea Shepherd oldalán egyrészt ez van a Background részletben:
"Because of Sea Shepherd interventions, the Japanese whalers have suffered losses for three years and they are now in debt to the Japanese government for subsidies of over US$100 million dollars. We are making steady progress towards our objective of sinking the entire Japanese whaling fleet - economically."

Másrészt végső konklúzióként, a lap alján:
"But we shall not be deterred. Our objective is to sink the Japanese whaling fleet economically..."

Sea Shepherd támogatóként én is kapom a leveleiket, és számomra ez tűnt a kulcsmondatnak, ami, természetesen, a bálnamentéssel is együtt jár (a kettő nyilván elválaszthatatlan). Magam is gondolkoztam eleget azon, hogy ez a dolog ebben a formában működhet-e. Épp a napokban láttam egy filmet arról, hogy jut el egy Kanadában kifogott tonhal Japánba, eredeti értékét megsokszorozza mire sushi lesz belőle, és azt gondolom, ahol ilyesmire ilyen őrült összegek mennek, ott a bálnavadászat támogatása is sokáig fenntartható. Tehát a magam részéről azt gondolom, hogy igen, igazad van, a bálnamentés a fontos, a kézzelfogható eredmény, de a szlogenek a másik részt is erősen hangsúlyozzák.
 44. Bunny 2010 jan 12. 00:10  
Én azért értem dínó mit akar mondani. Hogy szép-szép ez a cowboy-kodás, de egy nemzetközi politikai nyomásgyakorlás + a japán közvélemény tudatformálása többre vezetne, bár kevésbé lenne látványos. Mert amint az ábra mutatja az, hogy a fogás megakadályozásával majd gazdaságilag csődbe viszok a bálnavadászokat úgy tűnik egy igen halvaszületett ötlet, ha az állam rommá dotálja.
 43. shark 2010 jan 11. 23:59  
Szerinted  az a lényege a Sea Shepherd tevékenységének, amit az Általad kiragadott idézet tartalmaz?
Nos, Watson nyilatkozataiból ( lásd  bővebben www.seashepherd.org ) Te is világosan kiolvashatnád,hogy fő céljuk a bálnák megmentése! Elfogadom, ha Te nem szimpatizálsz Paul Watson és a Sea Shepherd tevékenységével, de nem értem, miért kell kétségbe vonnod, hogy a szervezet fő célja a bálnamentés? A három érintett európai  bálnavadász
társulatot semmivel sem tartom jobbnak a japánoknál.  De ha már  fordítunk a soron, úgy is interpretálhatjuk, hogy Japán csak -20%al kevesebb  cetet ejt el, mint három másik ország összesen. Ha pedig nem lenne Watson, akkor ez a 20% sem hibázna!
 42. Garfield33 2010 jan 11. 15:09  
Ez teljesen jogos, csak attól tartok, hogy ha a japók 1200 bálnát akarnak meggyilkolni, akkor meg is teszik, csak a zavarás miatt több időbe, macerába, üzemanyagba kerül.
 41. vizidino 2010 jan 11. 15:07  
"Szerintem az eljtett bálnák száma, nem pedig a lakosság lélekszáma a lényeges."

akkor az sem fontos hogy három európai ország hozta össze az itteni "eredményt"
A további 40 bejegyzés a fórumban olvasható.

Merülőhelyek

Tiran, Thomas Reef

Egypt, Red Sea

3/3 db alapján:érdekes(átlag: 4) átlagos nehézségű
max: 38m, látótáv: 10-25m , áramlás , driftes

napihajós megközelítészátony merüléskorallos, trópusi élővilág sziklás, hasadékos élőhely nyílt vízi fajokjelentős halraj nyílt vízben

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.
A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés