Bali körutazás 2008
Utazási élmények3/8. oldal
 |
|
500LE repít
|
A városból elérhetőek a Nusa Penida / Lembogan szigetek amik híres merülőtérségek. Mi egy nagyon jó és profi bázist választottunk, a Blue Season csapatát és hajóját. Nem akarom fényezni őket, de amikor kiderült, hogy a hajón törölköző jár a búvároknak, sőt a végén előkerült egy hűtött nedves törölköző arcot törölni- hát én nagyon le voltam döbbenve az ellátáson, mellesleg a sziget legfinomabb Mie gorengjét ettük a hajón. Bővebben a bázis ismertető cikkben.
A merülések a Penida/Lembogan szigeteknél (Nusa = sziget) elég változatosak. Mivel Bali és Lombok közötti csatorna közepén állnak (sőt a két sziget között további szűkület is van) talán nem meglepő, hogy áramlással találkozhatunk, kiváltképp a szűk csatornában. Vannak persze nyugisabb merülőhelyek, de amik igazán szépek, vagy érdekesek azok bizony áramlásosak, de még mennyire azok!
Közismert, hogy már-már elfogultan rajongok a hasított gumi uszonyomért, többek között mert áramlásban amíg a csapat kiköpi a tüdejét én kényelmesen tartom a sebességet, vagy épp rájuk előzök. Na a Crystal Bay-nál sikerült olyan áramlást kifogni, hogy képtelen voltam uszonnyal ellene úszni, gyorsabban jött a víz, mint ahogy úszni tudtam! Kihívások iránt kevésbé fogékony barátnőm ki is hagyta okosan a második merülést, én bevállaltam, de nagyon kemény volt. Ha haladni akart az ember, akkor bújkálni kellett a korallok mögé áramlás árnyékba, ahol erre nem volt lehetőség, ott pedig -keresve a halott sziklákat- minél kevesebb kárt okozva bizony kézzel kellett mászni. A merülés nagyjából úgy zajlott, hogy lementünk az áramlással kb. 4-5 percet sodródva, aztán megkapaszkodtunk és vártunk, hogy jöjjön a látnivaló, a mola-mola. Aztán amikor a levegőnk úgy hozta, elkezdtünk visszakommandózni a hajóhoz. Megérte-e? Tudja fene, a mola-mola nem adja könnyen magát, szerencse kell hozzá, de az az állat hatalmas, ritka és mindenképpen látni kell!
 |
|
Víz alatti képek Nusa Penida és PJ
|
Ja és persze itt van S.D. ahol igen finom driftes repülésben volt részünk, 60 perc alatt több mint két kilométer. Mentünk mint a torpedó, nem is fotóztam, inkább átraktam a gépet videó módta és filmeztem a száguldást. Jó móka, csak ne akarjon az ember megállni- bár voltak pihenők, főleg nagyobb koralltornyok árnyékában csökkent le az áramlás. Nagyon tetszett, ahogy az ember gyorsulni-lassulni tudott azzal, hogy a testhelyzetét változtatta, vagy épp beálltam egy korall mögé figyelve, ahogy felém száguld a csapat hátramaradt része- jó móka az áramlás, ha drift és nem ellenünk dolgozik.
Nos nagyjából ilyesmi élmények vannak a délkeleti szigetcsoportnál, persze vannak nyugis helyek itt is, de azt találunk máshol úgyhogy azokat kihagytuk.
Az írás a következő lapon folytatódik!
(átlag: 4) nehéz körülmények 
Szolnok
