Bali körutazás 2008
Utazási élmények6/8. oldal
 |
|
Zuhanyzó - de luxe
|
Ahogy megérkeztünk, és felocsúdtunk a sokkból amit a Resort okozott (hűtőből kivett virágcsokorral és hideg -alkoholmentes- koktéllal vártak, az ajtónkon több a faragás mint egy falunyi székelykapun, kilátás meg egyszerűen csak döbbenet, szóval atom a hely) irány merülés. A Resort előtt a tengerparton van ugyanis Bali egyik legjobb makróhelye, a PJ, vagy Puri Jati.
A hely parti része egyszerű, vannak bambuszpadok a cuccoknak, betonmedencék édesvízzel elmosni a cuccot, zuhany, wc és kis boltocska, az üzemeltető a hely tulajdonosa is. A víz alatt meg... lásd idevonatkozó cikkem. Minden van, csak találd meg. Minden pici, miniatűr de a sekély vízben akár több órás merülésen egy jó fotós jó géppel több versenygyőztes képet össze tud vadászni. Mi második nap utolsó merülésre egy két órást hoztunk össze, de a többi sem volt rövid, akksi üresen kártya teli volt mindkét nap végén.
 |
|
PJ víz alatt
|
Ezek után persze mindketten belecsaptak a polipvadászatba -aztán úgy alakult, hogy szégyenszemre én találtam az első és a legtöbb polipot, igaz mimic-et nem leltünk, de akkor is elismerték, magyar lett a PJ királya! Második merülésen aztán Peter egyenlített (Jonathan nem jött be, mert indulnia kellett reggel, és a hegyeken át ment), én találtam egy mimicet de üregben illetve több simát, viszont ő kiszúrt egyet amint kint terperszkedett a homokon, jó fotóalanyként. Aztán lőtt még nekem párat vicces közegben, csigaházban, kókuszhéjban, úgyhogy megosztottam a trónt. Talán mondanom sem kell, este a vacsoránál Jonathan mit kapott, hogy kihagyta a második merülést és így nulla találattal a szégyenteljes harmadik helyre szorul!
Jonathan egyébként érdekes figura, angol, a felesége japán. Gyönyörűen beszélt angolul, mint megtudtam kénytelen volt megtanulni, mert senki nem értette az eredeti angol karattyolását. A japán asszonynak köze van a Zen Resort-hoz is, ami meg is látszik rajta- már a japán hatás.
 |
|
Gitgit vízesés
|
Itt két napot voltunk csak, villámlátogatás az apróságok és a luxus világában, nagyon élveztük, de engem némileg feszélyezett a túlzott luxus, nem vagyok én hozzászokva! Ezután irány tovább keletre, útközben azért meglátogattunk egy vízesést, ami nem volt túl magasan, mégis látványos, a Gitgit waterfall. A vízesést érdemes megnézni, ha az ember vízesésre és szép rizsföldre vágyik. Mellesleg a templom, és ilyen turistahelyek belépője nevetségesen kevés, tehát ez ne fogjon vissza senkit. Odafele a vízeséshez egy kb. 10 perces sétaút visz, végig árusokkal. Á, turista hely, lehúznak, bár kiabáltak nekünk olyant, hogy 5000, 10000, és a portéka is szép volt, nem foglalkozunk vele. Nem fogunk a hegy tetején egy turistaösvényen szárongot, kimonót, festményt, fűszert venni!? Rafkósak vagyunk, utolsó nap Ubud, Sukawati, az az olcsó. Nos jótanács, nem tudom hogy morning price volt vagy félre hallottam, de mint utólag kiderült a gitgit árusainak az ára messze a legolcsóbb volt! Úgyhogy aki arra jár, vágjon flegma és nem kell képet, de vásároljon bátran, mert igen jó árak vannak, annyira, hogy erős volt a kisértés, hogy visszamenjünk a sziget másik végéből is.
Az írás a következő lapon folytatódik!
(átlag: 5) átlagos nehézségű 
Budapest
