Mesterséges zátony az Aqabai-öbölben
Vörös-tengerAz új terv érdekessége, hogy az izraeli és jordán szakemberek közösen valósítják meg.
A korallzátonyok változatos élővilága egyedi a Földön, és a fajok gazdasága csak az esőerdőkéhez hasonlatos. Napjainkra a búvárkodás egyre növekvő népszerűségű kedvteléssé vált, és a Vörös-tenger csodálatos zátonyai súlyosan károsodtak emiatt. Ahogy Dr. Nadav Shashar fogalmaz, "a látogatók száma nagy, a korallzátonyok mérete viszont kicsi és korlátozott". Hacsak nem történik valami sürgősen, akkor nem lehet megállítani a pusztulást. A gondokért gyakran a tapasztalatlan búvárok a felelősek, akik felkavarják az üledéket, netán letörik a korallokat, pedig egyáltalán nem áll szándékukban a károkozás.
Az új mesterséges zátony új merülőhelyet teremt, tehát csökkenhet a természetes korallzátonyokra nehezedő nyomás, amelyek ezek után képesek lehetnek regenerálódni. Emellett a Tamar zátony a tudósok számára különleges víz alatti laboratóriumot hoz létre, ahol folyamatosan nyomon követhetik az életközösség kialakulásának a folyamatát. A cél az, hogy jobban megértsék a korallzátony betelepülésének a folyamatát, és ilyen tudással a birtokukban a jövő mesterséges zátonyait még tudatosabban lehet tervezni.
A 2007 májusában telepített alakzatok máris jelentős élővilágot vonzottak maguk köré, jelen pillanatban 32 olyan fajt tartanak számon, amelyek egyedei már megjelentek vagy folyamatosan itt élnek. Ez a fele az átlagos korallzátonyokon megtalálható fajoknak. Mivel korallt még nem telepítettek az alakzatokra, természetesen a néhány faj számára még nem megfelelőek a körülmények. Ha a természetre bíznák a dolgot, akár száz évbe is beletelhetne, amíg igazán dús korallkertek fejlődnének. Ám a tudósok nem akarnak ennyit várni, így Haifában létrehoztak egy telepet, ahol 13 különféle korallfajt nevelnek.
Ezeket a kis korallokat az alakzat speciálisan kialakított üregeibe telepítik. Nagy munkáról van szó, hiszen az ősszel kezdődő munka során ugyanis ezer darabot "ültetnek el". Mondani sem kell, ez a kísérlet nem csak a turizmus szempontjából érdekes, hanem a korallok fejlődéséről is rendkívül értékes információkat nyerhetnek a tudósok. Azért telepítenek változatos fajokat, mert úgy tartják, hogy a változatos halállományhoz változatos korallok kellenek- most majd kiderül, jól gondolják-e.
A zátony építésének ötlete már évekkel ezelőtt felmerült, de természetesen nem volt könnyű minden akadályt legyőzni. A végeredmény viszont az eddig legnagyobb mesterséges zátony lett. Ki kellett választani a megfelelő betont is, ami megfelel az élővilág számára. Azután jöhetett az ezer üreg kifúrása, ahova a korallok telepíthetőek. Ráadásul ezeknek rendkívül erőseknek kell lenniük, hiszen évtizedeken át kell betölteniük a feladatukat.
Az első zátonyt fél éven belül követi a második, ám ezúttal Jordániában. Azután pedig még négyet terveznek, egyet Izraelben és hármat Jordániában. Természetesen az új zátonyoknál már fel fogják használni az elsőnél szerzett tapasztalatokat. Mindenesetre már az első zátony is számos búvárt vonz, csökkentve ezzel a természetes zátonyok terhelését.
Az érdeklődés jelentős más országokból is. Csendes-óceáni szigetország képviselői kíváncsiak az új projektre, mert szeretnének a trópusi viharokban megrongálódott zátonyok mellé újakat telepíteni, a korábban szokásos hullámtörők építése helyett. De érdeklődött már egy Hawaii-szigeteken működő hotel is, ami a partja közelébe tervezett mesterséges zátonnyal szeretne több turistát vonzani.
Shashar őszintén fogalmaz a jövővel kapcsolatban: "Egy éven belül tudni fogjuk, hogy ez az egész ötlet siker-e vagy kudarc, és ennek fényében dolgozunk tovább. Ha minden jól megy, akkor hatalmas mesterséges zátonyokat leszünk képesek építeni, új élőhelyeket hozunk létre. Mindenütt a világon pusztulnak a korallzátonyok, mi viszont próbáljuk növelni a területüket. Mindez eddig nagyon sikeresnek tűnik. A halak már jönnek, mint ahogy az emberek is."
[ Israel 21c ]