Cápák a horgon
KörnyezetvédelemVillámgyorsan körbejárt egy fotó a Facebookon ami kifogott cápákat ábrázolt, és a búvárközösség azonnal összezárt.
A történet úgy indult, hogy valaki megtalálta egy ciprusi cég Facebook-oldalán a galériák közt azt, ami vidám horgászkaland során készült képeket tartalmazott. A mélytengeri horgászat sokak kedvelt hobbija, de a képek még a szokványos felvételekhez képest is durvák: fél tucat, szemmel láthatóan élettelen (valószínűleg hatkopoltyús) cápa lógott zsinórokon, más képeken a mosolygó utasok pózolnak a szerencsétlen állatok tetemével. A cég nem csak horgásztúrákat, hanem merüléseket is kínál a vendégeinek, valószínűleg így jutott el egy búvár a galériákig, és ő azonnal tiltakozni kezdett, majd megosztotta a képeket.A cégnél beijedtek a dühös reakcióktól és törölték az egész galériát. Ennek ellenére az üzenőfalukon újból megjelentek a képek, azzal a költői kérdéssel, csak nem szégyellik-e azokat, ha ilyen gyorsan el lettek tüntetve? Természetesen ami egyszer az internetre felkerült, az onnan már nehezen törölhető véglegesen, így a fotókat most is meg lehet találni itt-ott. Talán jó reklámnak gondolták a cápatetemeket a ciprusiak, de az állatok holtak veszélyesebbek lettek, mint élve.
Rengeteget beszélünk a cápák veszélyeztettségéről, és nem először fordul elő, hogy horgászok pont ezeknek az állatoknak a kifogásával bizonyítják a "szakértelmüket". Ám a világban egyre inkább átalakulnak a sporthorgászok szokásai, megjelentek a "kifogni, megmérni és visszadobni" típusú versenyek. Nem nagy öröm az állatoknak az, hogy kirángatják a fedélzetre őket, de legalább nem pusztulnak bele. A ciprusi képek azért voltak sokkolóbbak, mert az ott látható ragadozókat már teljesen értelmetlen lett volna visszadobni a tengerbe. Ráadásul meglehetősen taszító módon vigyorogtak a tetemek felett a turisták, akik szemmel láthatóan élvezték a kalandot.
Úgy hiszem, nem búvárok voltak. Mi szinte mindannyian a víz alatt akarunk találkozni ezekkel az állatokkal, vagy olyan képeket szeretnénk a falunkon látni, amelyeken erejük teljében mutatkoznak meg. Nem is tudom, mennyi olyan közösség van még, ahol ennyire alapvető a környezettudatos szemlélet. Az első tanfolyamoktól kezdve szó esik az élővilág védelméről, a búvárkodásból élők is gyakran szerveznek szemétszedést vagy más programokat, és az ilyen témára szakosodott magazinok, honlapok kiemelt fejezete szokott lenni a természetvédelem. Ha belegondolunk, mennyi vitát okoz a köreinkben az, hogy valaki 20-30 centivel áthelyez a jobb háttér kedvéért egy csikóhalat vagy egy csigát, miközben nem kevés kedvtelés űzői körében sokadrangú kérdés az, okoznak-e a kárt az élővilágban, akár büszkék is lehetünk.
Persze csak büszkék lehetünk, nem pedig elégedettek. Sok-sok dolgunk van még, ha szeretnénk többet tenni a tengerek élővilágáért. Először is még jobban oda kell figyelnünk arra, mit teszünk merülés közben: igen, néha az a 20-30 centi is sok, pláne egy fotó kedvéért. Másrészt tovább kell folytatni azt az alapvetően nem terhes munkát, hogy a nem búvárkodóknak meséljünk arról miért szép, fontos és védendő a cápa, a bálna, és az összes többi tengeri élőlény. Harmadrészt ahol lehet, álljunk ki a természetvédelem ügye mellett. A világ minden sarkában élő búvárok estek neki a fent említett ciprusi cégnek, akik a jövőben valószínűleg átgondolják mit tesznek és hogyan. őszintén szólva jó egy olyan közösség tagja lenni, ami nemzetiségtől, kortól, nemtől függetlenül összezár egy ilyen ügyben. Talán csak időlegesen érünk el eredményt, talán csak egy cégnél- de az is lehet, mások is látják ezeket a reakciókat, és hosszú távon meglesz ennek az eredménye. Nem szabad feladnunk a reményt, mert igenis lehet változtatni. Számunka ez különösen kulcskérdés: minek merülnénk, ha végképp eltűnnének a cápák és társaik?
GR
(átlag: 3.4) átlagos nehézségű 
Budapest
