»» ««

A környezetvédelem társadalmi eladhatóságáról

Környezetvédelem
2010. szeptember 18.

Gondolatok a természetvédelem és a kommunikáció időnként furcsa kapcsolatáról.

Kicsit bonyolultra sikeredett a cím, ezért először ezt kellene egy kicsit körbejárni. Nyilvánvaló, hogy a társadalom nagy részét a környezetvédelem, természetvédelem nem igazán foglalkoztatja. Ahhoz, hogy a "kőfaragókkal és a balett táncosokkal" és a társadalom más rétegeivel megismertessük a témát, komoly erőfeszítéseket kell tenni. Meggyőzően, a célréteg ismeretanyagával összhangban esetleg anyagi előnyök kecsegtetésével lehet eredményt elérni. Mára már a kommunikáció külön tudományággá vált, ahol kielemzik a legjobb módszereket, hogy az intimbetéttől a politikáig (beleértve még az "ordas eszméket" is) mindent eladhassanak úgy, hogy még örüljünk is annak, hogy megvehetjük. Akik a környezetvédelem fontosságára akarják felhívni a figyelmet, szintén alkalmaznak bizonyos szólamokat, hogy mondandójuk minél több emberhez eljusson. Sajnos néha ezek a klisék nem igazak. Vizsgáljunk meg néhány ilyet.

Sokan azzal érvelnek, hogy a természet szép ezért kell megőrizni a különböző társulásokat eredeti formájukban. Miután elég sokat halljuk ezt hajlamosak is vagyunk elhinni. Gondolatban, napsütötte lugasokban járunk, arcunkat simogatja a langyos szellő, csiripelnek a madarak, és lepkék röpködnek, mindenfelé illatos virágok nyílnak. A dolog azonban ennél árnyaltabb. Ha olyan szép a természet, akkor miért is próbáljuk meg átalakítani? Ez a törekvésünk szinte egyidős az emberiséggel. A természet sokszor valóban szép, de nem mindig és nem mindenhol. Nem szoktunk arra gondolni, hogy ebben a szép természetben vannak például szúnyogok is (és még sok más élőlény), amelyek maláriát, sárgalázat, dengu-lázat, nyugat-nílusi lázat és még sok más kellemetlen vagy akár halálos nyavalyát terjesztenek (esetenként Magyarországon is). Elfeledkezünk arról, hogy a világ egyes tájai kellemetlenül melegek vagy éppen hidegek. Esetenként iszonyatos szárazság van, míg máshol hihetetlenül sok a nedvesség. A Föld számos társulása nagyon idegen az embertől. Ezeket nem biztos, hogy szépnek látja a laikus közönség. Egy mocsár gyakran büdös a felszabaduló kénhidrogéntől, a Déli Sarkon fújó szél még a TV képernyőn keresztül sem romantikus. Elgondolkodtató, hogy a legszebb hazai tájak szemlélése után is a saját ágyunkba kívánkozunk, nem pedig a hajnali harmatos fűben akarunk ébredni.

Egy másik szemléletformáló állítás miszerint a természetben, a biológiai folyamatokban nem keletkezik hulladék anyag, mert minden újrahasznosul. Ezt nagyon fontosnak tartja sok ismeretterjesztő, és példaként állítja az emberi társadalmak elé, hogy ezt milyen jó lenne követni. Tényleg jó lenne, ha az iparban kevesebb szennyező anyag keletkezne. De az az állítás nem igaz, hogy a természetben nem keletkeznek hulladék anyagok. Az első igazi környezetszennyezés még a földtörténet kezdetén volt. Az élet kialakulásának kezdetén nem volt még jelen az oxigén. Anaerob baktériumok éltek. Amikor megjelentek a fotoszintetizáló szervezetek akkor széndioxidból oxigént állítottak elő. Ám nem ez volt ennek a folyamatnak a lényege, hanem az, hogy szénforráshoz jussanak az akkori élőlények. Az oxigén felszabadulás egy szükséges rossz volt. Hogy valóban rossz volt azt onnan tudjuk, hogy ma sincs az anaerob baktériumoknak ellenszerük az oxigén ellen. Ráadásul az aerob szervezeteknek is nagyon bonyolult élettani, biokémiai trükkökkel kell élniük ahhoz, hogy kiküszöböljék az oxigén káros hatásait. Gondoljunk csak a manapság egyre többet emlegetett antioxidánsokra. (Kicsit olyan ez, mint a nitrox a búvárkodásban. Nagyon jó dolog de azért egy tanfolyamot el kell végezni ahhoz, hogy megismerjük például az oxigénnel kapcsolatos bonyodalmakat.) Az oxigén megjelenése katasztrofális hatással volt az akkori élőlényekre. Az élet megjelenésétől számítva 2-3 milliárd év telt el addig, amíg az atmoszféra oxigénje a mai oxigén tartalom 1 százalékát elérte. Tehát volt idő arra, hogy az akkori élőlények sokasága kialakuljon. Ezeket tette tönkre az oxigén megjelenése. Egyes becslések szerint az akkori fajok több mint 90 százaléka elpusztult. Mi ez, ha nem egy brutális környezetszennyezés?

Még több más jelentős "hulladék" anyagot is termelnek az élőlények: ilyen például a mészkő. A mészkő keletkezése biológiai folyamatokhoz köthető. A földtörténeti korok mészvázú élőlényeinek a vázai (egysejtűek, algák, puhatestűek) összegyűltek és másodlagosan kőzetté alakultak. Egész hegységnyi ilyen "hulladékkal" lehet találkozni világszerte. (Mészkő máshogy is képződhet, de talán a legjelentősebb a biogén mészkőképződés.) A mészkő felhalmozódását azért nem szoktuk úgy felfogni, mint "hulladék anyag" mert annyira természetesnek tartjuk, és mert nem okoz semmiféle gondot. De ha "technológiai" értelemben vesszük az életfolyamatokat, akkor bizony sokhegységnyi hulladéknak kell tekintenünk az így felhalmozódott tételeket. Hasonlóan a kovaföldhöz. Bizonyos körülmények között egyes kovaalgák hosszú időn keresztül folyamatosan nagy egyedszámban tudnak fenn maradni. A kovaalgák váza így jelentős mértékben felhalmozódhat. Erre a földtörténet során többször és több helyen is volt példa. Ezt a hulladékot aztán az ember szokta felhasználni, például a dinamit gyártására.

Esetenként viszont a talaj is felfogható ilyen hulladéknak. A humuszanyagok biológiailag nehezen bomlanak, így hajlamosak a felhalmozódásra (hegylábaknál az 1-2 méteres vastagságot is elérheti a humusz vastagsága). Az is előfordul, hogy a keletkezett talajokat befedi valami (például homok) és az így eltemetett talajok több százezer évig raktározódnak. Ilyen paleotalajok Magyarországon is vannak, egyik legszebb megjelenésük az Atkár melletti feltáráson látható.

Csakhogy a kőszén- és a kőolajtelepek is olyan, a földi élet során felhalmozódott anyagok, amelyek eltemetődtek, az élet körforgásából kikerültek így "hulladéknak" tekinthetőek. A kőolajjal kapcsolatos környezetvédelmi problémák manapság széles nyilvánosságot is kapnak, jelentőségüket nem lehet eléggé hangsúlyozni. Bizonnyal lehetne még folytatni a sort, de jelen esetben nem ez a cél. Hanem az, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy bizonyos szinten felül nem elfogadhatóak egyes amúgy jó szándékú környezetvédők érvei. Ha hamis érvrendszert használunk, akkor még a magasztos célt is hiteltelenítjük. A társadalom nehezen bocsátja meg a megtévesztést és a jövendő környezetvédőinek sokkal nehezebb lesz a feladata.

Természetesen nem arról szól ez a cikk, hogy hivatkozási alapot teremtsünk a környezetszennyezésre, mondván, hogy a természetben is keletkeznek hulladék anyagok. Éppen ellenkezőleg, szeressük a természetet még akkor is, ha néha a szigorúbb arcát mutatja, vagy akkor is, ha nem annyira tökéletes, mint ahogy szeretnénk. Amúgy ebből is lehet tanulni. Hiszen ha olyan technológiákat találunk, amelyek hulladék anyagai annyira ártalmatlanok mint a mészkő, vagy olyan jól eltudjuk szigetelni az élőlényektől, mint a természet a kőolajat, akkor jobbá lesz a világ, környezetvédelmi szempontból.

Dobó Zoltán
Biológus, búvároktató
Búvár Paradicsom
Kapcsolódó írásaink:


Hozzászólást csak regisztrált felhasználótól fogadunk el. Regisztrálás/belépés.


 5. Luciferin 2010 sze 20. 14:40  
A vulkáni hamukibocsátás, kéndioxid terhelés, más forrásokból a szénhidrogén, metán terhelés mind olyan ami az élővilág többsége számára nem "vitamin". Bár kétségtelen, hogy ilyen esetben a környezetszennyezés szót valóban idézőjelek közé kellett volna tennem.
 4. Garfield33 2010 sze 20. 13:44  
Ej, ej. Pont tőled nem vártam volna, hogy azt írod: nitroglicerin. Mikor az valójában salétromsavas gleicerinészter...
 3. vizidino 2010 sze 20. 13:29  
a nitrogliceringyártásnál sokkal szimpatikusabb felhasználása a kovaföldnek a sörszűrés :)
 2. aron5 2010 sze 20. 12:51  
jó kis cikk ez, Mester
 1. sealoo 2010 sze 20. 12:46  
Érdekes amit írsz, elgondolkodtam rajta. Mindenesetre a "természetes környezetszennyezés" nekem valahogy paradox :)

Merülőhelyek

Car Cemetery

United Arab Emirates

1/1 db alapján:érdekes(átlag: 4) átlagos nehézségű
max: 15m, látótáv: 4-10m

speedboat-os megközelítésroncs merülés scenic, nézelődős merüléshomokos élőhely sziklás, hasadékos élőhely nyílt vízi fajok mesterséges élőhelynagy rája

Búvárbazár

Seemannsub szárazruha zokni L/XL

Ár: 3.495 Ft.

Látogasd meg angol nyelvű oldalunkat, lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.

A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2019 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
impresszum / contact / Médiaajánlat / Adatkezelés