A Balaton búvárai
Interjú2/2. oldal
Előfordul-e olyan eset, hogy a búvárszolgálatnak nem holttestet kell keresnie, hanem mentésben vesz részt, ahol még életben lehet az áldozat?
Igazából ez nem nagyon fordul elő, mert egy gyors mentési szituációban mindig a hajóink végzik a mélyvízi mentést. Nekünk esetleg akkor lehet feladatunk, ha pontosan tudják a helyszínt, és még van esély arra, hogy időben tudunk odaérni.
Lelkileg mennyire megterhelő, amikor egy holttestet kell megkeresnetek?
Minden ilyen tevékenység ellátása nagyon nehéz, ez ellen csak úgy lehet védekezni, ha megpróbáljuk kizárni a személyes dolgokat. Úgy közelítjük meg, mint ha egy feladatot végeznénk, és nem az emberi oldalát nézzük. Ha nem így tennénk, akkor egy idő után már nem tudnánk feldolgozni ezt. Volt-e valaki, aki ilyen okból hagyta el a szolgálatot?
Nem fordult még elő. A másik része a dolognak az, hogy ha egy átlagember kerül ilyen helyzetbe, őt azért viseli meg jobban, mert nem készült fel rá. Mi viszont tudjuk, mivel állunk szemben, miért megyünk oda.
Milyen gyakoriak a riasztások havi szinten?
A nyári szezonban a búvárszolgálat 10-20 riasztást kap.
Már említetted a búvárszolgálat mentőjét, amit a kiállításon is láthattak az érdeklődők. Hogy van ez felszerelve?
Ez a búvárszolgálati esetkocsi. Ez szállítja a búvárokat a helyszínre, illetve a felszerelést. Hátul mindenkinek megvan a saját ládája a felszereléseivel, illetve néhány összeállított felszerelés. Mire odaérünk a helyszínre, már mindenkinek össze van állítva a felszerelése és be vagyunk öltözve. Így aztán minél hamarabb el tudjuk kezdeni a tevékenységünket.
A felszerelés a tiétek, vagy a búvárszolgálat biztosítja?
Minden felszerelés az egyesület birtokában van. A búvárok talán csak az ABC-t vagy ruhát használják a saját felszereléseik közül.
Szoktatok-e gyakorló merüléseket szervezni?
Természetesen. Ez fontos, hiszen ennek köszönhetően a búvárszolgálat tagjai is jobban tudnak együtt dolgozni. Ezáltal csiszolódik az egyes emberek személyes technikája is, és a csapatszellem is. A téli időszakban 2-3 hetente tartunk gyakorlásokat. Az egyik alkalommal medencében gyakorlunk, a margitszigeti öt méteres műugró medencében, olyan viszonyokat szimulálva, ami az éles helyzeteket idézi. Ez jelentheti például azt, hogy letakarjuk a maszkot, mert a Balatonban elég rossz a látótávolság, körülbelül 20 centiméter. A búvárszolgálat búvárai a vizuális érzékelésre nem nagyon számíthatnak. A másik lehetőség az, hogy elmegyünk különböző merülési helyekre, és együtt merülve próbáljuk összeszokottabbá tenni a csapatot.
A közelmúltban volt-e olyan különleges feladat, amit szívesen felidéznél?
Tavaly nyáron például előfordult egy olyan eset, hogy egy 37 láb hosszú, balatoni viszonylatban nagynak számító vitorlás elsüllyedt. Ezt a hajót mi hoztuk föl emelőballonokkal, majd a partra vontattuk. Milyen forrásból finanszírozzátok a tevékenységeteket?
Sajnos aránylag nehéz helyzetben vagyunk, mert semmilyen normatív állami forrás nem áll rendelkezésre. Ezért kénytelen vagyunk saját magunk előteremteni mindent, szponzorok révén vagy pályázatokból. Nyári időszakban a strandi vízimentők "bérbeadásából" jutunk még bevételhez.
Nagyjából mennyi az éves költségvetés?
Most már az utóbbi pár évben elmondható, hogy 50 millió forint körüli, aminek nagyon nagy részét nekünk kell előteremteni.
Milyen a kapcsolatotok a többi szervvel, például a vízirendőrséggel?
A vízirendészettel, vagy a többi civil szervezettel nagyon jó a kapcsolatunk. Közösen szervezzük a mentéseket, ha olyan dologról van szó, értesítjük egymást, folyamatos kapcsolatban állunk a zánkai diszpécserközponton keresztül. Együttműködési szerződésünk is van a vízirendészettel.
Vannak-e továbbképzések a tagok számára?
Igen, ha például új felszerelést kapunk, akkor azokat kipróbáljuk, leteszteljük, hogy tisztában legyünk a korlátainkkal, illetve hogy lehet a leghatékonyabban használni az adott felszerelést. Nemrég pályázaton elnyert pénzből vettünk fémkeresőt, zagyszivattyút, hogy példákat említsek.
Felröppennek időnként víz alá süllyedt éles lőszerekről, repülőroncsokról. Foglalkoztok-e ezek felhozatalával?
Volt már erre példa, amikor megkerestek minket. De az ilyen munkákat általában a tűzoltóság búvárszolgálata végzi, tehát ha fennáll a veszélye annak, hogy éles lőszerek, bombák vannak ott, mindenképpen őket hívják. Egyébként a tűzoltókkal is nagyon jó kapcsolatunk, például a badacsonytomaji tűzoltóállomáson töltjük rendszeresen a palackjainkat. Ha van olyan feladat, ahol nem áll fenn közvetlen életveszély, akkor általában ők is minket kérnek fel.
Köszönjük a beszélgetést és további eredményes működést kívánunk!
Gonda Rudolf
(átlag: 3.6) átlagos nehézségű 
Horvátország
