A Nemo33 nyomában
Utazási élményekFőleg ha találunk egy baráti árú szállást. A Van Belle, mint említettem, nem a város legelengásabb negyedében volt, de egyrészt nem volt rossz helyen, másrészt olcsó volt, harmadrészt pedig egy megfizethető és elfogadható étterem, no meg egy bár volt benne, ahol általában a napjaink zárultak. Szóval nem izgatott, mi zajlik kinn az utcán este, mi akkor már a takaros szobánk kényelmes ágyában hajtottuk álomra a fejünket. Így aztán számunkra a Van Belle pont megfelelő kompromisszum volt, és az is jó pont volt, hogy amikor a Gare du Midire érkezésünk után felhívtam a szállodát, egy kisbuszt küldtek értünk, mert a szolgáltatás része az ingyen transzfer.
A végére pedig mi más maradna, mint az a hely, amiért végülis az egész utat tető alá hoztuk: a Nemo33. Azzal büszkélkedhet, hogy a világ legmélyebb, kedvtelési búvárok számára épített medencéje, itt merülni akkor is kaland, ha tulajdonképpen- nem is olyan nagy kaland. A víz a legmélyebb ponton 33 méter mély és 33 fokos, de sajnos 33-nál több búvárt engedtek be egyszerre, azaz néha pezsgőfürdő lett a nagy zsufi miatt a medencéből. Mindez állítólag tipikus a hétvégi napokon, tehát aki tudja, időzítse a hosszú hétvégét úgy, hogy péntek délelőtt mehessen merülni, amikor talán jobb a helyzet. Elérni is pofonegyszerű, egyszerűen csak fel kell szállni a 4-es villamosra, aminek a Stalle végállomásáról már látszik is a Nemo33 épülete. Mindezt még kedvezőbbé teszi, hogy a tömegközlekedés nem mondható drágának, a napijegy 4 euro, ami hétvégente két főre érvényes, és vannak különböző hosszabb időtávú vagy csoportos jegyek is.
Sokminden nincs a medencében, csak rengeteg kristálytiszta víz, aminek a tisztaságáért mindent megtesznek: nem használhatsz saját mellényt, csizmát, búvárruhát, sőt, reduktorból is csak INT-est. De ezek cipelésére nincs is szükség, a 20 eurós (2009-ben már 22 euro) árban úgyis benne van a teljes felszerelés bérlete. Csapatunk a fürdőruhán kívül komputerrel és maszkkal vértezte fel magát, ott pedig igyekeztünk a jobb állapotú felszerelések közül választani, mert azért van különbség például a csutorák elhasználtsága között. Szóval nagy látnivalók nem voltak, az első turnus miatt mi pont tíz perccel kevesebbet lehettünk víz alatt (az órarendre is szigorúan ügyelnek), és mégis megvolt a maga romantikája a merülésnek: először mi integettünk ki az ablak túloldalára, az étteremben levőknek, aztán pedig ebéd közben fordult a kocka, biztonsági megálló alatt lehetett nézni az előtérben levő kivetőt, meg úgy általában a lubickolás a tiszta és meleg vízben nem olyan rossz program egy januári délelőttön. Mellesleg a hely konyhája remek, helyi szinten átlagos árakkal dolgozik, érdemes próbálkozni vele a merülés után. Még egy fontos apróság: mindenképpen legyen 50 eurocentes kéznél az öltözőszekrényekhez, de vigyázat, ha egyszer bezártad, ne nyisd ki újra, mert nem adja vissza!
Hát, így néz ki egy csöndes hosszú hétvégés "búvárút" egy európai nagyvárosba. Mivel alapvetően minden új élmény megéri, ez alól Brüsszel és a Nemo33 sem kivétel, feltéve, hogy ügyesen szervezzük. Azt hiszem, csapatunk tagjairól elmondhatom, egyikünk sem vágyik vissza a közeljövőben, ám ha valaki elvetődik Brüsszelbe, sétáljon jókat, kóstolja meg a söröket, de a búvárkártyáját se hagyja otthon, mert a Nemo33-at ilyen helyzetben vétek kihagyni.
GR
(átlag: 3.2) átlagos nehézségű 
Szeged
