A repülés biztonsága
Utazási élményekMég szerencse, hogy az EU őrködik mindannyiunk biztonsága felett... Volt alkalmam az életbe léptetés napján két reptéren is megtapasztalni az új szabályokat.
Spanyolországból hazajövet a tenerifei reptéren szembesültem azzal, hogy mostantól minden más lesz, hiszen az EU ismét lépett. Az az EU, ami számtalan logikus és jó előírással "kedveskedik", mint például a banánméret szabványosítása, ám ugyanez az EU képtelen arra, hogy eurómilliókat spóroljon a mi pénzünkből a Parlament havi ide-oda utaztatásának megszüntetésével. Most az aktuális légipánik indokolta a lépéseket, így hát nekem is át kellett esnem a potenciális terroristák kiszűrését célzó procedúrán.A Kanári-szigeteken még egy spanyol tévéstáb is meg szeretett volna kérdezni a nagy eseményről, ám elhárítottam az érdeklődést. Az átvilágítás előtt a spanyolon kívül más nyelvet nem értő határőr mutogatással érttette meg, hogy a kabátnak is bele kell kerülnie egy tálkába, hogy átvilágíthassák (ez eddig is így volt sok helyen), folyadékokról nem esett szó. Táskáink közül a fotóscucc egyből felkeltette a vizsgálók érdeklődését, táska kinyit, némi kotorászás, oké. Mivel én a reduktort is a kézipoggyászba teszem, azt is megnézték. Szintén kinyittatták a búvárnaplómat őrző mappát, hogy az van-e benne, ami. Ehhez képest viszont senkit nem érdekelt a másik táskánkban velünk utazó három félliteres vizesüveg, nem kobozták el, bele sem néztek.
Madridban akadozva indult be a gépezet, mikor a reptérre értünk, még két kanyart leíró sor állt az átvilágítók előtt. Ám mire nekünk kellett sorra kerülni a check-in után, eltűnt a tömeg, pörgősen juthattunk be. Azaz csak juthattunk volna: egy tiszt a fotós felszerelésemet tartalmazó táskámból mindent a tálcára rakatott, az utolsó csavarig, a vizesüveget a táskából kivetette, és azt ott is kellett hagyni. A szilikonzsírt pedig egy kis átlátszó zacsiba tette, és úgy adta vissza. Ezek után viszont már senki nem nézte meg alaposan a cuccokat, nem kellett kinyitni semmi mást.
Szóval az első tapasztalatom az, hogy ez a szabály is csak olyan, mint a többi: mindenütt máshogy kezelik. Van, ahol mehet a vizesüveg, van, ahol nem. Számomra értelmezhetetlen, miért válik attól legálissá bármi, hogy zacskóba teszik, mint a szilikonzsíros tubust. Innentől kezdve bombabiztos? A fényképezőgéppel, kamerával utazó sorstársaim pedig készüljenek fel a ki-bepakolásra, úgy látszik, most mi jelentjük a veszélyt a szabad világra. Mivel az átvilágításra a check-in után közvetlenül kerül sor, az elkobzott vizesüvegek miatt elsősorban a méregdrága reptéri boltoknak nő a piaca. Persze el is húzódhat bizonyos helyeken a folyamat, amíg maguk a reptéri alkalmazottak meg nem unják, így hát egyelőre a biztonság kedvéért mindig inkább előbb kell kiérni a reptérre, mint később. Átszállás esetén szintén több időt tervezzünk. A hírek szerint ugyanis minden helyen más és más komolysággal tartják be az előírásokat, jobb előre gondolkodni, mint lemaradni. Aztán ha nyúlik a várakozás, innivalónk már nincs, irány a változásokon jót kaszáló boltok és kávézók serege. Az EU, ha már mindenképpen szabályozgat, talán maximalizálhatta volna a haszonkulcsokat is. Bár ez nincs kapcsolatban a biztonsággal -egyelőre. Nem jó kísérletezni azzal, meddig terjed a szomjas, feszült, a sorbanállástól ideges utasok tűrőképessége. Mindenesetre úgy látszik, arról például le kell mondani, hogy házipálinkát vigyen magával valaki "védőitalként" Egyiptomba.
Összességében azért nem akkora a macera, a gépre feljutni ugyanúgy sima ügy, inkább csak pár bosszantó aprósággal kell együtt élnünk a továbbiakban. Spanyolországban egyértelműen nagyobbnak tűnt az intézkedések füstje, mint a lángja. Attól tartok, ez még bőven kevés lesz a valóban elszánt terroristák kiszűréséhez. Ám valamit tenni kell, hiszen nagy barátunk, az USA pánikol, így hát az EU is, ezt pedig mi érezzük meg. Persze arról egyelőre még keveset tudni, miért a repülőkkel foglalkozik annyit a művelt világ, amikor az USA-ba Mexikó felől beszivárgó illegális tömeg, vagy a teljesen megállapíthatatlan hátterű és célú illegális bevándorlók, akik az EU partjaira sodródnak, legalább annyi, ha nem több veszélyt hordoznak magukban. Mindegy, erről -ismét- nem kérdezett minket senki. A repülésnek nincs értelmes alternatívája, ha most ehhez kell alkalmazkodnunk, ehhez fogunk. Mert merülni kell... (A mellékelt képen egyébként a terroristaellenes zacskóba csomagolt szilikonzsíros tubusok láthatóak.)
GR
(átlag: 4.5) nehéz körülmények 
Thaiföld
