»» ««

Cápák nyomkövetővel

Tudomány

A Karib-tengeren is alkalmazzák a sok információt nyújtó elektronikus jeladókat.

A közelmúltban tért "haza" néhány, a Kajmán-szigetek térségében megjelölt tigriscápa. Kettő, Tina és Luiza decemberben kapta meg a jeladót, Coco pedig áprilisban. Tina mozgásáról májusban, Jamaica mellől érkezett jelzés. A másik két cápa viszont bejárta a Karib-térséget. Coco a nagyobb mélységeket járja Grand Cayman közelében, Coco pedig egészen Hondurasig eljutott. Az útvonalak elemzése szerint a Mexikói-öböl, Kuba és Jamaica gyakori állomás a cápák életében.

Ezek a részletes információk jelzik, milyen eredménnyel járhat a Kajmán-szigetek környezetvédelmi hatóságának, egyetemi kutatóközpontoknak és nonprofit szervezeteknek az együttműködés a cápák megjelölése terén. Guy Harvey szerint az elektronikus jelölők sokkal több információval szolgálnak a tudósok számára, mint a régi, hagyományos címkék. Rendszeresen érkeznek be részletes adatok arról, merre járnak éppen a cápák, ráadásul a cápákat nem kell újból kifogni az adatok begyűjtéséhez, mert az eszköz műholdas kommunikációt használ. Ráadásul ezek az összetett műszerek mérik a mélységet és az ottani vízhőmérsékletet is például, ami szintén új adatokat jelent.

A kutatók nem csak tigriscápákat jelöltek meg, óceáni fehérfoltúakat is kifogtak a program keretén belül a Kajmán-szigeteknél. Mind a két faj a nyílt tengeren él, nagy távolságokat járnak be. A tigriscápa életmódja segített abban, hogy sok adatot kapjanak a tudósok az aktuális helyzetükről, ugyanis ezek az állatok gyakrabban emelkednek a felszín közelébe. Mivel így fény derült rá, hogy az egész Karib-tengert bejárják, a kutatók szerint bizonyítékot kaptak arra nézve, milyen módon "járőröznek" ezek a ragadozók. Ám a sok vándorlás azt is jelenti, hogy számos különféle fenyegetéssel kell szembe nézniük. Hiába védi a cápákat az egyik ország törvénye, ha a jogszabályokkal keveset törődő cápák más, veszélyesebb vizekre is elvándorolnak. A Kajmán-szigeteken úgy vélik, tovább kell erősíteni nem csak a partok közelében maradó fajok, hanem a nagy távolságot bejárók védelmét is.

[ compasscayman.com ]
Kapcsolódó írásaink:



 16. jokerke86 2011 nov 19. 17:44  
Kell az adatgyűjtés, csak a cikk szerint ott megállt az egész. A grafikon meg max szemléltető, de semmiképp sem nevezhető célnak.

14# - ha a lényeget hagyták ki a cikkből, azért már ne én legyek a hibás
 15. kovax 2011 nov 19. 17:30  
de ha nincs adatgyüjtés miből lesz a grafikon? ez nem politika ,valszeg nem gyártanak a végereredményhez előzményt
 14. áááááávadász 2011 nov 19. 00:15  
igazad van, ha  cikkben nincs utalás az eredmnyekre, akkor kár az egészért. köztudott, hogy az újságírók mindig mindennek a lényegét fogják meg...
hány éves vagy királyfi?
 13. jokerke86 2011 nov 18. 22:54  
Én sem az adatgyűjtés ellen vagyok, csak a következő lépés nem jött le a cikkből, még egy utalás sem volt rá. Ha meg csak egy szines grafikon lesz belőle és azzal annyi, akkor kár a gőzért.
 12. elche 2011 nov 18. 21:17  
Alapvetően rosszul fogod fel ezt a problémát. Itt, ebben a körben nem nagyon vitatéma, hogy védeni kell a cápákat. Én értelemszerűen nem csak búvárszaklapokból szemlézek, hanem mindenféléből, és egy átlagos újság átlagos rövidhírének igenis arról kell szólnia, hogy a cápák vándorolnak, vagy védelemre szorulnak, mert az átlagemberek egy jelentős része még mindig azt látná jó megoldásnak, ha mindet kifognák, mert "veszélyesek".

Az hogy aztán egy nagy volumenű kutatás milyen eredményeket hoz és abból konkrétan milyen lépések származnak, nem mindig jut el a nyilvánossághoz. De mondhatok példát: amikor a megfigyelések alapján kiderült, hol vannak teknősök tojásrakói helyei, azokat a körzeteket szigorú védelemben részesíthették. Banálisnak hangzik, de a nagy helyzet az, hogy rengeteg olyan dolog van a tengerben, amiről nem tudunk. Fajok, élőhelyek, életmód- minden területen van mit tanulni. És ezt adott esetben ilyen sima kis adatgyűjtés alapozza meg.
A további 11 bejegyzés a fórumban olvasható.

Merülőhelyek

Kanyon

Egypt, Red Sea

7/14 db alapján:érdekes(átlag: 3.9) átlagos nehézségű
max: 51m, látótáv: 10-25m , áramlás

parti merülészátony merülés üreg vagy barlangkorallos, trópusi élővilágteknős

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.
A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés