Mesék Dahabból - Szabadon
Utazási élmények2/2. oldal
Éjszakai merülés
Ennek a különleges napnak az eseményei nemhogy kimerítettek volna bennünket, de oly mértékben töltődtünk fel energiával, hogy a bázisra visszaérkezve azonnal felkapkodtuk felszereléseinket, és újra a habokba vetettük magunkat, megcélozva a közeli háztartási roncstelepet.
Az éjszakai merülés különösen kedvelt a fotósok körében: a nappali élőlények ilyenkor alszanak, így centiméterekre meg lehet azokat közelíteni fényképezőgépeinkkel, ugyanakkor a nappal nem látható éjszakai lények is előbújnak. Utunk során szunnyadó trombita, bőrönd és papagájhalakat, vadászgató pulyka és tintahalakat, mérgesen tátogó murénákat, színpompás virágokként kitárulkozó tengeri liliomokat, apró garnélarákokat láttunk.
Időnként leoltottuk lámpáinkat, hogy vezénylő mozdulatainkkal ragyogó fényjátékot varázsoljunk a vízmozgás hatására felvillanó planktonokból. Viktor aprócska polipra bukkant, mellyel azonnal bemutatta poliptáncoltató mutatványát. Az állat szemei között idegekkel sűrűn átszőtt érzékeny terület található, amit finoman, óvatosan simogatva, a polipot izgalmi állapotba hozhatjuk, aki ettől remegő táncra perdül előttünk.
Az utolsó napon végigalkudtam az egész bazársort, és egy bőröndre való szőnyeget, tevenyeregtáskát, beduin szőttest, kendőt vásároltam, hogy minél többet vihessek haza Dahab városából, amibe a két hét során végzetesen beleszerettem. Este még utoljára kifeküdtem vízipipázgatni az egyik parti sátorba, ahol búskomor arcú orosz fiatalokból álló csoportra bukkantam.
Szóba elegyedvén meglepett, milyen meglepően tiszta, akcentus nélküli angolsággal társalogtak. Mint kiderült, a moszkvai Music Television (MTV) bemondói, munkatársai voltak, és ők is a másnapi visszaindulás miatt lógatták az orrukat. Jólesett lelkitársakat lelni és osztozni velük bánatomban. Végül már nem beszélgettünk, csak hallgattuk a hullámok megnyugtató morajlását, a pipák bugyogását, utolsókat szippantottunk Dahab édes, fűszeres levegőjéből, és szavak nélkül is mindannyian tudtuk, mire gondol a másik: többé nem telhet el úgy év, hogy újra és újra vissza ne térnénk ebbe a varázslatos kis arab városkába...
Volner Miklós
Octopussy Búvárközpont