Két hét cápák között
Vörös-tenger1/3. oldal
Lehet-e rossz egy búvártúra, ahol ötcsillagos luxushajón, szinte érintetlen merülőhelyeket látogatunk két héten át? Esélytelen.
![Cousteau Precontinent - Sudan [Selmeczi Dániel]](/pic/roncs/precontinent_sd.jpg)
A Precontinent II. Cousteau egyik híres, és számomra valamiért különösen kultikus jelentőségű kísérletének elnevezése, egy hely a Vörös-tenger szudáni felségvizein, Sha’ab Rumi korallzátony sekély platóján. Itt kísérleteztek azzal, hogy az ember hogy viseli huzamosabb ideig a víz alatt élet körülményeit. Ma már csak néhány görbe vasdarab, két cápaketrec és egy hagymakupola maradt csupán a kísérlet helyszínén, mégis valamiért olthatatlan késztetést éreztem arra, hogy elzarándokoljak a fehér ember zátonyához, és lerójam tiszteletem a nagy elődök emléke előtt. No de ne rohanjunk ennyire előre. Szudánról leginkább a Darfúr környéki vérengzések kapcsán hallani, ezért többen felhúzták szemöldöküket, amikor azt hallották, az országba készülök. Az igazság viszont az, hogy az Európa méreteivel vetekedő országban a harcok az általunk megcélzott vörös-tengeri partszakasztól olyan messze vannak, mint Debrecen Madridtól, úgyhogy a port szudáni térség teljesen biztonságos. Régebben hallottam arról is, hogy az ország annyira zárt, hogy fotózni is tilos- szerencsére ez már nem ilyen szigorú, bár a reptéren, kikötőben, és egyéb hasonló létesítményeknél azért továbbra sem ajánlott előkapni a gépet.
Az országban nagy a szegénység, a területére lépni pedig csak vízummal lehetséges, amit legközelebb Ausztriában tud az utazó beszerezni, és még ez sem garancia, hogy a határon nem utasítják ki. Szigorúan tilos alkoholt vagy erotikus magazint bevinni, ezt (is) ellenőrzik a be- és kilépéskor kötelezően végrehajtott csomagátvizsgáláson. Egyéni utazónak tehát elég macerás bejutni, hacsak nincsenek olyan jó kapcsolatai, mint a Redseaboats Kft.-nek, akik a teljes utazásunk szervezése mellett a vízumszerzés maceráját is átvállalták.
Szudánban a turizmus nem jelentős, nem is igazán számolnak vele, mint bevételi forrással ellentétben több, lényegesen nyitottabb arab országgal- lásd Egyiptom, Tunézia. Ennek vannak előnyei is, mivel így nincs sok búvár sem. A teljes szudáni vörös-tengeri felségvizeken az idei évig nagyjából 7-8 kisebb-nagyobb búvárhajónak volt engedélye, idén ez "felduzzadt" 12-re. Ha ezt összevetjük az egyiptomi vizeket szántó több ezer hajóval, lehet némi elképzelésünk arról, mennyire érintetlenek itt a merülőhelyek.
![Gyíkhal - Sudan [Selmeczi Dániel]](/pic/_hal/sd_macro_fish.jpg)
Utazásunk Kairón keresztül zajlott, ahol az éjszakát visszafele a reptér melletti, odafele egy Nílus parti szállodában töltöttünk. Odafele volt majd egy napunk a város érdekességeit élvezni, ki a piramisokhoz látogatott el, ki a Citadellára volt kíváncsi, többen egy hatalmas alvás és bőséges reggeli után egyszerűen átsétáltunk az ötpercnyire található Kairó Múzeumba, hogy végre rohanás nélkül élvezhessük az emberiség történelmének emlékeit - és volt, aki mindezeket együtt is képes volt abszolválni.A Szudánba bejutás kissé nehézkesre sikerült, több órás késéssel, hajnali 6 órára érkeztünk meg Port Szudán repterére, ahol a helyi kapcsolat átsegített minket az útlevélellenőrzésen. Érdekes intermezzó volt, amikor a szudáni gép pilótája felszállás előtt a szokásos köszöntésen felül el kezdett imádkozni. Első alkalommal kissé meglepő volt, reméltük nem azért teszi, hogy ne essen szét a gép, de visszafele már a szokásos indulás előtti procedurának tekintettük. Arrafelé meglehetősen vallásosak az emberek, ne lepődjünk tehát meg. Csomagjaink hiánytalanul megérkeztek, jelentős várakozás után egy gyors, és szerencsére nem igazán kötözködős átvizsgálás letudása után végre buszra szállhattunk, irány a hajónk!
Oda- és visszafele a bő fél órás úton némi képet kaphattunk az országról. Bár Szudán szintén sivatagos ország (is), Egyiptomhoz képest itt sűrűbben van eső, akár komoly mennyiségű csapadék is hullik, ezért ha nem is trópusi az ország, lényegesen több növényzetet látni, mint északi szomszédjuknál. Jelentős a mezőgazdasági potenciál, és a Nílus vízhozamának is sokat köszönhet Szudán. A port szudáni rész mindenesetre inkább sivatagos, ezért is láthattunk tevecsordákat, cserjékre felmászó és ott legelő kecskéket, vagy néhány cölöpből tákolt házban lakó nomádokat a buszról.
Az írás a következő lapon folytatódik!
(átlag: 4.4) könnyű körülmények 
Málta
