Búvártanfolyamon innen és túl
A búvárkodásról1/3. oldal
Kérdések és válaszok az első uszonycsapások megtétele előtt.
Kezdőként minden búvár elkövet néhány hibát. De a legnagyobb, és gyakran leginkább hosszú távú az, ha rosszul választ valaki oktatót. Ettől megóvni sajnos mi sem tudunk senkit, de azért pár tanácsunkkal felvértezve talán képes leszel megizzasztani a kóklereket. Amit mindjárt itt, a legelején le kell szögeznünk: a búváriskola vagy oktató választásánál a személyes benyomás legyen a döntő! Ne hagyd, hogy egy ügyes honlap megtévesszen, menj el a szimpatikusnak tűnő iskolákhoz, és válassz annak fényében, amit helyben tapasztalsz. Mielőtt döntenél, legalább három helyre menj el, hogy legyen összehasonlítási lehetőséged! És ha már ott vagy, kezdj el faggatózni. Nem meglepő módon, még a kérdésekre is vannak javaslataink...1. Kérdezz rá, milyen rendszerben oktatnak!
A Világok harca című írásunkban elég sokat foglalkozunk azzal, hogy alapvetően nem a rendszer határozza meg egy búvártanfolyam színvonalát. Mégis azért ez legyen az első kérdésed, mert ha valami teljesen valószínűtlen módon olyan ember akar téged "tanítani", aki erre nincs feljogosítva, nem adhat ki nemzetközileg elismert kártyát, akkor minden további érdeklődés okafogyottá válik. Nem hallottam még ilyen esetről, de sajnos ki nem lehet zárni ezt az eshetőséget. Másrészt azért jó, ha tudod, milyen rendszerű képzést ajánlanak, mert a honlapunk linkjei között megtalálhatod a legtöbb nagy rendszer elérhetőségét, ahol utána tudsz nézni az előírásoknak és a szabályoknak, vagy akár a hazai képviselettel is felveheted a kapcsolatot, ha le akarsz informálni valakit.
2. Ne felejtsd el az árat!
Sokszor, sokan elmondtuk, ne az ár legyen a döntő szempont. Ez így is van. Mégis fontos, mert sok dolog kiderülhet az oktató mentalitásáról. Ha valaki a szokásos piaci ár (50-80 ezer forint) többszörösét mondja, akkor érdemes rákérdezni, mi indokolja a jelentős felárat. Ha nem kapsz érdemi választ, az is éppen elegendő információ. Ha a szokásos árnál jóval alacsonyabbat mond valaki, szintén keltsen gyanút. A költségek alacsonyan tartásának leggyakoribb módja a túl nagy tanulói létszámmal lebonyolított tanfolyam, a tanfolyam hosszának (és így tudásanyagának) megkurtítása, a könyv és egyéb segédeszközök megspórolása, vagy később felmerülő rejtett költségek felszámítása. Ez utóbbiak lehetnek, ha mondjuk az elviekben 30,000 forintba kerülő tanfolyamhoz valaki felszámít még 8,000 forintot a könyvért, meg 5,000 forintos plusz uszodai díjat, aztán 50 euró nemzetközi kártyadíjat, és aztán ráteszi az ÁFÁ-t, végül közli, hogy a hazai vizsgázási lehetőségek rosszak, de saját szervezésben, baráti áron, még pluszban fizetett 30,000 forintért vizsgázhatsz az Adrián, és így tovább. Tehát amikor megkapod az árajánlatot, érdemes kérni, hogy mutassanak írásos anyagot arról, az ár mit foglal magában - és mit nem! Bizonyos búváriskolák például nem kérnek pluszpénzt egy pótuszodáért, ha esetleg a tanulónak szüksége van még egy kis gyakorlásra, mások viszont nagyon is vastagon számítják ezt meg. Magyarországon élünk, mindannyian tudjuk, hogy működik nálunk az ilyesmi a szolgáltatói szektorban (taxisok, pincérek...), tehát inkább legyünk körültekintőek.
3. Érdeklődj a tanulók várható létszámáról a csoportban!
Egyértelműnek tűnik, hogy minnél kevesebben vannak a tanulók, annál jobb lesz a tanfolyam, de véleményünk szerint ez sem igaz feltétlenül. Például ha az oktató erre a kérdésre, bizonytalan vagy furcsán hangzó ígéretet tesz, hogy téged akár egyedül is levizsgáztat, ne légy meggyőződve a túlságosan exkluzív tanfolyamok előnyeiről. Ha szélsőséges kellemetlenségre nem is kerül sor, az bizony előfordulhat, hogy mivel egyedül vagy, az időpontot túl rugalmasan kezelő oktató mindenféle programjai közé tudja csak beiktatni a tanfolyamodat, rendszertelen időközökban, netán gyakran módosítva. Esetleg hajlamos lehet arra, hogy mégiscsak csökkentse a költségeket azáltal, hogy az elvileg egy személyes tanfolyamot összevonja egy másikkal, és netán uszodában, nyílt vízen olyan emberekkel találkozol, akikkel előtte még soha, és az addig megszokott, kizárólag rád irányuló figyelem már nem fog fennállni. (Egyébként nem rossz, ha mások is vannak veled egy csoportban, mert le tudod mérni a fejlődésedet, láthatod, hogy másnak is vannak kisebb-nagyobb gondjai, amiket türelemmel és szorgalommal le lehet küzdeni.) Végül pedig az oktató rábeszélhet téged egy külföldi vizsgára, de nyilvánvaló, hogy nem éri meg neki, ha te leszel az egyetlen utazó. Szerencsétlen esetben rajtad kívül mindenki vizsgázott búvár lesz, az oktató meggyőz arról, hogy az uszodában már úgyis mindent megcsináltál, tehát nem kell húzni az időt a mindenféle idétlen víz alatti kunszttal, hanem vagányan merülni kell a többiekkel, a "nagyokkal" együtt. Ezt viszont nem búvártanfolyamnak nevezik.A túl nagy létszámú tanfolyam több kérdést is felvet. Az elméleti rész még rendben is lenne, de 25 kezdő búvár az uszodában meglehetősen nagy káoszt tud okozni. Előfordul, hogy nem jut mindenkinek felszerelés, egymásra kell várni, és így lecsökken a gyakorlás ideje. A víz alatt pedig az egy oktatóra jutó tanulók száma túl sok lehet, emiatt nem lehet a gyakorlatokat többször megismételni addig, amíg valóban biztonsággal nem csinálja mindenki. Tehát az ideális létszám véleményünk szerint a tanfolyamon 4-6 fő lehet. Több csak akkor, ha az iskolában dolgozik annyi oktató és van annyi felszerelés, hogy ne a tokiói metrót idézze a tolakodás.
4. A búvárkodás nem egy klasszikus izomsport, tehát érdeklődj alaposan a tanfolyam elméleti részéről!
Naná, hogy mindenkit csak az érdekel, mikor veheti a hátára a palackot, a szájába a reduktort, és bukhat alá Palaunál az égszínkék vízbe, de nem szabad elfelejteni, a búvárkodás során végig használni kell a fejünkbe csepegtetett tudást- ha rendelkezünk ilyennel. Személyes véleményünk az, hogy a minimum 10-12 órás elméleti tanfolyam senki számára nem jelent olyan megerőltetést, hogy érdemes lenne elcsalnia, tehát kutyakötelessége mindenkinek figyelmesen végighallgatnia, majd számot adni a tudásáról. Feltétlenül kérdezz rá, hány és milyen hosszúságú elméleti előadásra számíthatsz. Ha egy vagy két alkalommal akarják lezavarni ezt a részt, a nap végére talán túl fáradt leszel ahhoz, hogy kulcsfontosságú részekre odafigyelj, amin akár az életed múlhat- de az is lehet, pont ez a stílus jön be neked. Azt sem árt tudni, hogy az oktatás egy jól felszerelt teremben zajlik-e, vagy sem. Bár a gyorsétterem jópofa helyszínnek tűnhet, azért nyilván nem kell bizonygatnunk, ott kevés lehetőség lesz arra, hogy a tanfolyamhoz mellékelt videót vagy egy saját készítésű, képekkel illusztrált prezentációt vetítsen le az oktatód. Ha valaki a "te érdekedben" nem tart elméleti vizsgát, tiltakozz, ezt ugyanis minden rendszer megköveteli. Ugye te sem szeretnéd, hogy olyan búvárjelölt legyen a társad a tanfolyamos merüléseken vagy később egy túrán, aki a könyvnek még a címlapját sem olvasta végig?
Apropó, könyv. Már szó esett arról, hogy fontos tudni, megkapod-e a könyvet a tanfolyam végén. Ha a tanfolyam után egy ideig nem merülsz, viszont mégis felfrissítenéd a tudásodat, nem árt egy írásos anyag, tehát lehetőleg olyan tanfolyamot válassz, ahol nem csak biztosítják, hanem véglegesen oda is adják a könyvet. Ha lehet, kérj egyet, hogy belelapozhass. Jó tudni, hogy a búvárrendszerek többsége színes, nagyon igényes kialakítású könyvek használatát teszi kötelezővé, tehát ha valahol egy paksaméta fénymásolt papírt nyomnak a kezedbe, akkor fogj gyanút.
Az írás a következő lapon folytatódik!
(átlag: 4) átlagos nehézségű 
Málta
