Újabb összecsapások a bálnavadászat frontján
KörnyezetvédelemEzen a télen is kifutott a japán bálnavadász-flotta, ám az idei szezon még a korábbiaknál is véresebbnek igérkezik: ezekben a hetekben Japán a tavalyi kétszeresét, több mint ezer tengeri emlőst öl le, tudományos célokra hivatkozva. A bálnahús aztán rendre megjelenik a japán szusibárok étlapjain.
A flotta 2005. november 8-án hagyta el a kikötőket a JARPA-2 fedőnevű "kutatóprogram" keretében: 935 csukabálna és 10 közönséges barázdásbálna levadászása a cél. Japán ragaszkodik a vadászathoz, mondván, az állatok kifogása elengedhetetlen ahhoz, hogy megfigyeljék a sarki vizek ökoszisztémáját és a bálnafajok közötti versengést. A környezetvédők szerint a kutatási cél csak mese, a vadászat valójában a bálnák húsáért folyik. 2005. december 25-én, karácsony napján megdöbbentő fordulatot vett a "bálnakutatás" az Antarktisz térségében: a feldolgozóüzemént is működő hatalmas bálnavadászhajók egyike súlyosan megsértette a nemzetközi hajóközlekedés szabályait, veszélyeztetve ezzel a fegyvertelen Farley Mowatot, amely 43 önkéntessel a fedélzetén érkezett a térségbe, hogy megnehezítse a bálnák elpusztítását. A Nisshin Maru - oldalán a félrevezető Research felirattal - a 7-es erősségű antarktiszi viharban néhány méteres közelségben, szabálytalan oldalon közelítette meg a Farley Mowatot. A szélsőséges időjárási viszonyok között kizárólag Paul Watson kapitány lélekjelenlétén és a szerencsén múlott, hogy nem történt komolyabb baleset.
A témához kapcsolódik, hogy a A Greenpeace szervezet Arctic Sunrise nevű hajója vasárnap ütközött az egyik japán hajóval, szerencsére a koccanásnak nem voltak áldozatai és nagyobb károkat sem okozott.
Az új-zélandi haditengerészet egyik felderítő gépét küldte az antarktiszi térségbe a japán bálnavadászok és a környezetvédő szervezetek hajói közötti csatározások megfigyelésére, de nem hajlandó hadihajót vezényelni a térségbe.
Chris Carter új-zélandi környezetvédelmi miniszter arra hivatkozva utasította el a Zöldek által egy fregatt odairányítására vonatkozólag beterjesztett kérést, hogy a haditengerészetnek nincs törvényes felhatalmazása a nemzetközi vizeken való akcióra. (Arról viszont röppentek fel híresztelések, hogy Japán hadihajót küld a térségbe.)
Paul Watson, a Greenpeace egyik régi tagja, aki "A tenger pásztora" (Sea Shepherd) szervezet alapítója is egyben, kedden kilátásba helyezte, hogy "megrohamozzák" a japán bálnavadász flotta hajóit. Japán időről időre bírálat tárgya a bálnavadászat miatt, amelyet "tudományos kutatás" címén folytat.
A három legnagyobb bálnavadász ország által okozott kár szinte felbecsülhetetlen, hiszen az évről évre elejtésre kerülő állatok a különösen veszélyeztetett fajokból kerülnek ki, így például csukabálnák (Balaenoptera acutorostrata), óriás ámbráscetek (Physeter macrocephalus), trópusi bálnák (Balaenoptera edeni) és a Földön már csak néhány száz egyedet számláló szürke bálnák (Eschrichtius robustus) közül.
Kapcsolódó cikkek: képek az origo oldalán , Japán bálnavadászat az Antarktisz térségében , Virtuális tüntetés a bálnák védelmében
, A bálnahús újból az iskolák étlapján Japánban , Japán 2006-tól ismét vadászik bálnákra
[origo , National Geographic ]
(átlag: 3.9) átlagos nehézségű 
Szeged
