Mi arra voltunk kiváncsiak, hogy milyen, mint egyszerű búvár, honnan jött, hová tart, de kérdeztük a munkájáról, és kikértük véleményét a búvárkodás jövőjével kapcsolatban is. A vele készült riportot két részletben közöljük, ebben az első részben magánemberként faggattuk.

Mióta merülsz, hány merülésed van?

Hivatalosan 1994 óta merülök, nagyjából 900 merülésem van beírva a naplómba. Persze ha oktatok, azokat nem jegyzem fel, fogalmam nincs mennyit térdeltem 5 méteren. Ha mégis egy számot kellene mondanom, olyan 1200 körül lehet.


Mikor kezdett el érdekelni a búvárkodás?

Még gyerekkoromban kaptam egy Palma típusú gumiuszonyt, és köralakú fémkeretes maszkot - ilyenem egyébként még most is van, fotózáshoz például a legjobb, nem zavar semmi a látásban -, szóval 14 éves koromban lejutottam az akkori jugoszláv tengerpartra, ott szerettem bele a vízalatti világba. Legközelebb 19 évesen jutottam ki újra, ugyanazzal a felszereléssel. ´90-ben Spanyolországban próbáltam ki a készülékes merültést, ezután ahol lehetett, búvárkodtam.


Végzettség nélkül merültél?

Az elején igen, volt, ahol merülés előtt egy medencés bemutatót kikötöttek, de volt, ahol csak levittek, előtte esetleg megkérdezték, zavar-e a mélység, mondtam nem, erre levittek 30m-re.

Ettem a levegőt, kalimpáltam kézzel-lábbal, hiszen ugyebár nem voltam tanfolyamon. Az angoltudásom se volt tökéletes, úgyhogy amit esetleg próbáltak elmondani sem mindig értettem. Aztán egyszer Görögországban egy bérelt mellény inflátora beragadt, tizenpár méterről felvitt a cucc, még a felszínen is nyomta bele. Szerencsére megúsztam, de akkor eldöntöttem, hogy saját felszerelést veszek, ám ezzel együtt már elvégzek egy tanfolyamot is. Kizárólag a szerencsén múlott, hogy megúsztam ezt a "vad" időszakot komolyabb baj nélkül, nagyon nem ajánlom senkinek, hogy utánam csinálja.


Már a kezdetekben is a hivatásos búvárkodást céloztad meg ?

Az elején eszembe sem jutott. A 90-es évek végén robbant a búvárkodás, bejöttek a Spektrumhoz hasonló csatornák, búvár központok nyíltak sorban. A barátaim is érdeklődni kezdtek a hobbim iránt, és mivel én már végzett búvár voltam, engem kérdeztek hová menjenek tanulni. Addigra volt olyan 100-120 merülésem, és miután minden haver levizsgázott, felmerült, hogy menjünk együtt merülni. Persze ezután én szerveztem az utakat, mint a legtapasztaltabb, és akkoriban még nem volt még így elterjedve az internet, tehát ezt nem lehetett pár email küldéssel letudni. Telefonálgatni, faxolni kellett külföldre a szállodákba, bázisokra többször is. Ezzel persze jó sok plusz költségem volt, gyakorlatilag azt csináltam, mint most - csak ingyen.
Aztán az egyik külföldi túrán odajött egy kedves és okos ember, és azt mondta: "Figyelj ide, ugyanazt csinálod mintha hivatásos lennél, csak most fogalmad sincs mit kellene tenned, ha baj van". Igaza volt! Úgyhogy megcsináltam a Rescue és a Dive Master tanfolyamokat, és mondtam, hogy na ezzel letudva, ennyi pont elég.


Ezután hogy lett belőled mégis oktató, hogyan lett saját központod?

2001-re már a baráti társaságomból többen búvárkodtak, mint amennyien nem, a gyermekeim is merültek, hozzám pedig csak jöttek az emberek, hogy tanulnának, én meg hordtam őket más oktatókhoz. Persze ha gond volt, mert épp rossz napja volt az oktatónak, én voltam a hibás, mert én ajánlottam. Érdekem semmi, de ha gond volt, akkor kellemetlenségem annál több akadt.

Egyszer beszélgettünk erről baráti körben, és Kis Gábor barátommal arra jutottunk, hogy oktassunk mi, ha már úgyis rajtunk verik el a port, ha valami rosszul sül el.


Hol csináltátok az oktatói tanfolyamot? Gondolom, külföldön?

Nem, Magyarország első oktatói tanfolyamára mentünk el. Mátrai Gábor PADI Course Directorként levizsgázott, és mi az első csoportjába beültünk. Szerintem minden idők legjobb oktatói tanfolyama volt. Akkor még nagyon kemény, 10 napos tanfolyam volt az oktatói.


És hová jutottál, mi is a mostani végzettséged?

Jelenleg SSI Instructor Certifier vagyok, ez azt jelenti, nekem jogom van vizsgáztatni oktatókat, az Instructor Trainer ugyanis csak taníthat, de vizsgáztatni csak egy Certifier vizsgáztathat. Itt kelet Európában én vagyok az egyetlen SSI Certifier, Horvát- és Csehországnak van csupán sajátja még. Egy időben elég sok Certifier volt, de az SSI úgy döntött, hogy a minőség szinten tartása érdekében visszavon elég sokat, és csak a területi igazgatóságokon lehet ezután. Számukra ugyanis a minőség a legfontosabb.


Amikor oktató lettél rögtön nyitottál búvárközpontot is?

Gyakorlatilag igen. Az a helyzet ugyanis, hogy Magyarországon július végén képtelenség palackot és felszerelést bérelni. Egyszerűen nincs. 2001-ben három helyen tudtam volna bérelni, és amikor rádöbbentem, hogy nem tudok sehogy felszerelést szerezni, csináltam egy céget, és behoztam 20 komplett felszerelést, palackot, jacketet, reduktort, mindent. Árusítani nem akartam, de a tanulóknak nagyon tetszett hogy új a jacket, új a reduktor, és kérdezgették, nem lehet-e megvenni? Így aztán szeptember végére majdnem az összeset megvették, közben jöttek a kérdések, hogy másfajta uszony, maszk nincs? A vége az lett, hogy ´Erzsébeten vettem egy üzletet, szinte szétvertük, aztán teljesen rendbehoztuk és megnyitottuk a Seawatch búvárboltot. Először Sopras Sub termékeket árultunk, most már inkább Oceanic, Seemann Sub, Atomic Aquatics a fő termékirány, és persze sok egyéb kiegészítő, mint a Spare Air például.