Látogatás az Octopussy bázison
(Hirdetés)2/2. oldal
Péntek reggel kilenckor találkoztunk ismét a tengerparti bázison, felszerelés ellenőrzés és az éves horvát merülési engedély kiváltása után kisétáltunk a hajóhoz. A Zlata, egy egészen búvárbarát hajó vár minket - a tulajdonos állítólag a jövőben szafarikat is szeretne bonyolítani vele -, lent kellemes kabinok, wc, földszinten búvár- fent napozó fedélzet. Ez egyébként nem a bázis saját hajója, de a hétvégén annyi búvár futott be, hogy béreltek egy nagyobb hajót.Két napot merültem a bázisról, mind a négy merülés hajóról történt, de van lehetőség parti merülésre is oktatáshoz, gyakorláshoz. A bázison a hajós-merülések árában egyébként a palacktöltés is benne foglaltatik.
A négy merülőhely, amit itt merültem számomra hatalmas csalódás volt - szerencsére pozitív irányban! Fel voltam készülve kopár sziklákra, sivatagos tengerfénéken némi tengeri sünre, mint élővilágra, ehhez képes döbbenetesen jó helyeket merültünk!
Élettől duzzadó falak tele gorgóniával, és rengeteg féle szivaccsal, a barlangokban - üregekben rákok, halak, mélyebben polip és tintahal tojások kerültek a szemem elé. A sekély részeken szépiát, polipot lelhet a szerencsés búvár, bár a helyiek szerint ezeket az olasz szigonyos vadászok (ismerős? hát igen, nálunk is végzik szárazföldi társaik áldásos tevékenységüket védett állataink kárára) gyakorlatilag kiirtották, a barátnőmék azért találtak polipot.
Volt olyan merülésem, hogy annyi apró hal úszott rajban, hogy túlzás nélkül állítom, Vörös-tenger érzésem volt. Néhány nagyobb hal is előkerült, volt, hogy fél méteres jószágot is láttunk - igaz gyorsan eliszkolt a nyílt víz irányába szegény.
Számomra a legemlékezetesebb mégis a 35-40 méteren található gorgónia mező volt. Amíg a szem ellát, hatalmas lila gorgóniák borítják a tenger fenekét, de a falak is tömve voltak szivaccsal, és sárga gorgóniával. Azt hiszem, erre mondta Guszti, hogy le fog esni az állam - és igaza volt, ilyent még nem láttam eddig az Adrián. Természetesen ide csak tapasztalt, minimum mentő búvári fokozattal rendelkező búvár merülhet, de a sekély részen is gyönyörű a hely.
Plavnik szigetén az egyik merülőhelyre menet igazi egzotikumot csíphetünk meg, az igen ritka szürke fejű keselyűk fészkelnek a sziget meredek falán. Jó szem kell a hatalmas madarak észleléséhez, mert bár méteres a szárnyfesztávuk, a színűk miatt tökéletesen beleolvadnak a sziklákba.
A negyedik, utolsó merülésünkről hazafelé tartva a hétvégét néhány delfinraj felbukkanása koronázta meg. Fél órás hancúrozásuk azt hiszem, mindenkinek hatalmas élmény volt a hajón.Egyszóval nekem nagyon komoly pozitív csalódás volt a túra, ezután azt hiszem, bármikor szívesen igen mondok egy krk-i hosszú hétvégére, főleg ha beleszámolja az ember, hogy ha nem a turnusváltásos napokon közlekedünk, akkor elég gyorsan el lehet érni a várost.
Sok rosszat hallani a horvát bázisokról, a nyújtott szolgáltatás néhol kritikán aluli színvonaláról - és ehhez képes borsos áraikról.
Én őszintén ajánlom az Octopussy bázisát, nem fogtok csalódni bennük. A bázis korrekt, a "személyzet" nagyon jó, szép helyeket lehet hajóról elérni, és nem mellékes, hogy a búvárok a merülésükre D.A.N. biztosítást kapnak, ami ugye a nemrég megjelent dekókamrás cikkünket olvasva igazán becsülendő.
- Sz.K. -
A bázis és a szállások árai, információk elérhetőek az Octopussy weblapján.
A túrán készült képeket a képtárban Punat vizein 2005 júl, Horvátország név alatt érheted el.
Volner Miki Vörös Tengeri képtára (szerintem szenzációs)
Kapcsolódó írások: Interjú Riczler Gusztival , Riczler Gusztáv a 205 méteres merülésről , Adriai búváridény 2004 - Octopussy, Krk
(átlag: 3.8) átlagos nehézségű 
Thaiföld
