Célzott csapások
KörnyezetvédelemA tűzhalak elleni harc lehetséges stratégiáit vizsgálta egy kutatócsoport.
Az 1980-as évek közepén Florida vizeiben megjelenő tűzhalak eredetileg az indopacifikus térségből származnak, és az ma már nem nagyon megállapítható, hogy kerültek a Karib-tengerbe. Nagy jelentősége egyébként sincs annak, hogy jöttek, a probléma az, hogy az egész Karib-térségben ott vannak, és nagy pusztítást végeznek más halak ivadékai körében. Ezért hirdetnek egyre több helyen tűzhalfogó versenyeket, és népszerűsítik a fogyasztását is.
A Tom Frazer professzor által vezetett csoport azt vizsgálta, mennyire intenzív és rendszeres harcra van szükség a tűzhal-állomány kordában tartására. Elmondása szerint ez volt az első kutatás, ami arról szólt, mennyi halat lehet eltávolítani emberi erővel a zátonyról, mennyi idő és munka kell ehhez, és végül mibe kerül mindez. Egy szaklapban jelent meg a tanulmány, amiben a Kajmán-szigeteken szerzett tapasztalatokról számolnak be. 2011-ben egy helyi szervezettel együtt dolgozva indították el a programot, aminek keretén belül egy helyen senki nem bántotta a tűzhalakat, de a környék többi merülőhelyén folyamatosan befogták őket.
A program elindítása előtt nem volt szokatlan a 40 centis tűzhal megjelenése sem, de az intenzív vadászatnak kitett helyeken más csak 14-29 centis halakra bukkantak a későbbiekben, sőt, a 83 százalékuk kisebb volt 22 centinél. A nagyobb ragadozók több kis halat fogyasztanak, tehát a méretcsökkenés a cél szempontjából egyértelműen pozitív változás. Kiderült, hogy ehhez viszont sok, a víz alatt végzett munkaórára van szükség. Mindez azért fontos, mert addig nem tudhatja senki, mennyi erőforrást kell mozgósítani a probléma megoldásához, amíg egyszer valaki hosszabb távon nem vizsgálja, egy kisebb területen az invazív fajok kordában tartása mennyibe kerül.
[ UnderwaterTimes ]