»» ««

Expedíció az Indiai-óceán fenékhegyeihez

Tudomány

Új fajok felfedezésének reményével és a mélytengeri halászat következményeinek tanulmányozása céljából indulnak felfedezőútra a kutatók.

A szakemberek a brit RRS James Cook kutatóhajó fedélzetén vágnak neki a hathetes expedíciónak, hogy a Délnyugat-indiai-óceáni-hátság mentén lévő fenékhegyek -vagyis a tengerfenéktől legalább ezer méter magasra felnyúló hegyek- élővilágát tanulmányozzák.

A Marine Policy című folyóirat egyik idei számában megjelent jelentés szerint manapság a mélytengeri vonóhálós halászat az egyik legkártékonyabb halászati módszer. A kutatók most azt szeretnék megvizsgálni, hogy milyen hatással van ez a technika a tengeri élővilágra - olvasható a BBC brit közszolgálati médium internetes oldalán. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által vezetett - és a Globális Környezeti Alap (GEF), valamint a brit Környezetvédelmi Kutatási Tanács (NERC) együttműködésével megvalósuló - expedíció során a kutatók másodszorra merülnek le a víz alatti hegyvonulathoz.

"A tengeráramlatokkal való érintkezésük miatt, ezek a területek elképesztően gazdag biológiai sokféleséggel bírnak" - mondta Aurelie Spadona, az IUCN tengerszakértője, aki maga is a kutatócsoport tagja. Mint hozzátette: "Egyfajta olcsó reggelit is kínáló szállást jelentenek az olyan mélytengeri ragadozók számára, mint a cápák, amelyek gyakran a fenékhegyek lakóiból csemegéznek".

Az 1960-as évek közepe óta hétszeresére növekedett a mélytengeri halászat mértéke. A tengerfenék ipari méretű kiaknázása -amelyet általában hatalmas és nehéz vonóhálókkal végeznek- káros hatással van az élővilágára nézve. "Az ottani élőlények közül sokan lassan szaporodnak és lassan fejlődnek, emiatt pedig különösen sebezhetőek a túlhalászat által" - hangsúlyozta Gustaf Lundin, az IUCN Globális Tengeri- és Sarki Kutatóprogramjának vezetője. Hozzátette: a vonóhálós halászat károsíthatja a fenékhegyeket és a halállományt, valamint visszafordíthatatlan következményei lehetnek a hidegvízű korallokra, a szivacsokra és egyéb állatokra nézve.

A 2009 novemberében indított első expedíció során a kutatók mintegy hétezer életformát gyűjtöttek össze az Indiai-óceán déli részén. A minták elemzését követően 2010-ben jelentették be, hogy egy új tintahalfajt fedeztek fel a hathetes kutatás során. A 70 centiméteres tintahal egyike azoknak mélytengeri élőlényeknek, amelyek fény kibocsátásával csalogatják magukhoz prédájukat a sötétség birodalmában.

[ MTI ]
Kapcsolódó írásaink:


Merülőhelyek

Manuelita Coral Garden

Costa Rica, Pacific

1/1 db alapján:kimagaslóan érdekes(átlag: 5) átlagos nehézségű
max: 18m, látótáv: 4-10m

szafaris megközelítészátony merülés scenic, nézelődős merüléshomokos élőhely korallos, trópusi élővilágcápa legalább 1.5m-es hal

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés