»» ««

Új polipfajt fedeztek fel az Antarktisz közelében

Tudomány

Az Antarktiszhoz közel bizarr ökoszisztémát találtak a kutatók a tenger mélyén.

Az élet néhány forró, tengeralatti forrás köré csoportosul, amelyek vize 380 Celsius-fokosan lép ki az óceánba - ez forróbb, mint az olvadt ólom. Az Oxfordi Egyetemen dolgozó Alex Rogers vezette nemzetközi kutatócsoport eredményei a PLoS Biology című folyóiratban jelentek meg a Stern internetes kiadásának ismertetése szerint.

A csapat mérőműszerekkel és kamerákkal felszerelt tengeralattjáróját az East Scotia hátság térségében, Dél-Amerika déli csücskétől keletre, az Antarktisztól északra 2600 méter mélységig engedte le. A képek többek között úgynevezett fekete füstölők jelenlétéről tanúskodnak. Ezekből a több méter magas kürtőkből forró, ásványi anyagokban dús, feketés víz áramlik, amelyet a felszín alatti magma melegít. Amikor a víz érintkezik a fagypont körüli óceánnal, kiválnak az ásványok, ezáltal nőnek a kürtők. A hidrotermális források közelében mindig specializált életformák alakulnak ki.

A kutatók 2,4 kilométeres mélységben mintegy ezer halovány jeti rákot láttak, amelyek szőnyeg gyanánt simultak a tengerfenékre. E rákcsoportnak eddig mindössze két faját ismeri a tudomány. A sziklákat sokhelyütt mikroorganizmusok vastag rétege lepte.

Rogers szerint az, hogy mit nem találtak, éppoly meglepő, mint felfedezéseik. A más óceánok hidrotermális forrásainál észlelt állatok közül ugyanis számos nem fordul elő az újonnan leírt antarktiszi ökoszisztémában. Ilyenek például a férgek, a kagylók, egyes rákok és garnélák. A kutatók ebből arra következtettek, hogy a fekete füstölők körüli életközösségek sokkal sokszínűbbek, mint azt eddig feltételezték. A mélységben egy eddig ismeretlen, hétkarú ragadozó tengeri csillagot is sikerült kamerával megfigyelni. Egy nyeles tengeri makkokkal teli mezőn haladt, a "tájat" csészecsigák és tengeri rózsák tarkították.

A sötét mélységben az élőlények nem hagyatkozhatnak a nap fényenergiájára, csak kémiai energia áll rendelkezésükre, hogy szénhidrátjaikat és más, létfontosságú anyagaikat felépítsék - ez a kemoszintézis. A kemoszintézist használó baktériumok képezik e messzemenőkig elszigetelt ökoszisztémák alapját.

[ MTI ]
Kapcsolódó írásaink:



 9. Luciferin 2012 jan 06. 17:07  
"Ej, ráérünk arra még..."
 8. hopposztkopp 2012 jan 06. 15:48  
Matematikai (számolós) és informatikai (nézelődős) kutatásokról még csak szó sem volt. Odamentek és láttak valamit. Ettől még nem tudományos a dolog csupán érdekes. Akkor mi a franckarikától lenne ez a helyzet ökosysthema? vagy mi. Szerintem csak egy hely ahol többen vannak mások, mint mi.  Vagy nem? ☻
 7. Hexen 2012 jan 06. 15:45  
Jut eszembe, a szemüveged elkészült már?
 6. Luciferin 2012 jan 06. 14:05  
Cönózis. Az is egy szép cifra, tudományos szó. Meg nem foghatom miért nem ezt kapta fel a divat. Lehet mert van magyar neve is: társulás. (Meg értelmes definiciója is és egy használható fogalom.)
Mindegy... NEKTEK jó "ökoszisztémának" is... :-)))))))
 5. macok 2012 jan 06. 13:28  
ő is része az ökoszisztémának :)
A további 4 bejegyzés a fórumban olvasható.

Merülőhelyek

Gubal Island - Rosalie Moller Wreck

Egypt, Red Sea

1/3 db alapján:átlagosan érdekes(átlag: 4) nehéz körülmények
max: 38m, látótáv: 10-25m , áramlás

szafaris megközelítésroncs merüléskorallos, trópusi élővilág nyílt vízi fajokjelentős halraj nyílt vízben

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.
A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés