A zajszennyezés akadályozza a cetek kommunikációját
KörnyezetvédelemA bálnák éneke több ezer kilométerre is hallható, ám a fokozatosan zajos óceánban drasztikusan csökken kommunikációs lehetőségük - mutatja egy új tanulmány.
A bálnák alacsony frekvencián énekelnek, jóval az emberi hallásküszöb alatt. Az állatok énekének hallgatására jelentősen ki kell szélesíteni a hallható tanulmányt. Az alacsony frekvenciákon történő éneklés során a bálnák képesek az egész óceánban kommunikálni, ennek alapján értesítik társaikat, ha megfelelő, táplálékban gazdag helyet találtak. A víz alatti hangészlelő rendszer használatával a kutatók nyomon tudták követni a kommunikáló állatokat. Puerto Rico mellett például hallani lehetett az Új-Fundlandnál éneklő bálnákat. Ám a tengerbiológusok szerint az akusztikus szmog mennyiségének növekedése a világ óceánjaiban és különösen a népszerű vándorlási és táplálkozási útvonalakon zavarja a hatalmas cetek kommunikációra szolgáló énekképességét.
Egy 100 évig is elélő kék bálna akusztikus "buborékja" 1600 kilométerről 160-ra csökkent a zajszennyezés miatt. Ez a szennyezés körülbelül az ipari zajszintnek felel meg. A szennyezés az elmúlt évtizedben megkettőződött, főleg a városiasodott tengeri környezetekben és főként a kikötők környékén. Amennyiben pedig a nőstények képtelenek meghallani az éneklő hímeket a szmog miatt, akkor elveszítik szaporodási lehetőségeiket.
A tengerbiológusok szerint az lenne a legjobb, ha legalább a hajókban csendesebb propellereket alkalmaznának. Egyelőre igen keveset tudunk a bálnák kommunikációjáról. A hallgatózó kutatók különböző bálnafajokat figyeltek meg és úgy vélik, hogy a kommunikáció folyamata sokkal szélesebb tartományt fed le - térben és időben -, mint azt az emberek elképzelték.
Bizonyos időeltolódás van a vízben és a válaszadási idő sem ugyanaz, mint az embereknél. A bálnák a tengerben bizonyos akusztikus emlékeket követnek, melyek kapcsolatban állak vizuális emlékeikkel, ezek alapján kommunikálnak.
Nagy túlélők?
Egy másik DNS tanulmány azt mutatta, hogy a bálnák a történelem folyamán fokozatosan növelték populációjuk számát, és mostanság indult be a drámai hanyatlás. A bálnák igen figyelemreméltó rugalmassággal viseltetnek a kataklizmikus változásokkal szemben. A jégkorszakok, tengerszint-változások és a táplálékmennyiség csökkentése nem nagyon befolyásolja életüket. Egy tokiói kutatás a bálnák húsából mutatta ki, hogy a cetek száma nem változik olyan drámaian, mint eddig gondolták. A tesztek viszont azt is kimutatták, hogy nincsen kiemelkedő szaporodás sem, a populáció évszázadok óta fokozatosan növeli számát.
A japán üzletekben kapható bálnahús olyan elpusztult cetekből származik, melyeket tudományost kutatásra gyűjtöttek be. Egy amerikai kutatócsapat a mitokondriális DNS variációit vizsgálta a húsban. Ez a DNS a sejtek "erőműve". Mivel a kutatók tudják, hogy az mtDNS milyen gyorsan fejleszt ki hibákat, durva időszámítást végeztek a megfigyelt változásokról.
A Stanford kutatói 179 egyed DNS szekvenciáit használták, hogy létrehozzanak egy családfát, mely visszavezethető a bálnák ősére. A génfa mérete és mélysége rengeteg mindent elárult a kutatóknak a populáció múltjáról, a gén alakja pedig a változásokról. Az eredmények azt mutatják, hogy az antarktiszi minke-bálnák rendelkeztek a legváltozatosabb genetikai háttérrel a cetek közül.
A japán Cetkutatási Intézet szerint a minke-bálnák igen ritkák voltak régebben és csak nemrégiben kezdtek el sokasodni. A kutatók becslései szerint a számuk 100 ezerről 800 ezerre nőtt az elmúlt 100 évben.
Ám a genetikai eredmények mégis mást mutatnak, jelezve, hogy a gyors populációs növekedés és a fokozatos fejlődés jelentősebb csúcspontok nélkül ment végbe. Az adatok azt is mutatják, hogy a minke-bálnák igen ellenállóak a klimatikus változásokkal szemben. Populációs méreteiket nem érinti a változás, bár azt egyelőre nem sikerült kideríteni miért.
[BBC/New Scientist , hirado.hu ]
(átlag: 4.5) átlagos nehézségű 
Szolnok
