A tintahalak sem szeretik a zajt
KörnyezetvédelemKutatók szerint nem csak a tengeri emlősök szenvedik meg, hogy egyre zajosabbak az óceánok.
Michael Andre, a barcelonai egyetem munkatársa szerint elég riasztó abba belegondolni, hogy ha a rövid időtartamú zajok is problémát okoznak, akkor mi mindennel járhat a folyamatos, erős zajkibocsátás. A delfinek és bálnák partra sodródása után már felmerült, hogy a zajok zavarták meg a tájékozódképességüket, de a korábban ebből a szempontból nem vizsgált óriás tintahal partra vetődések hátterében is hasonló okok állhatnak. A 2001-2003 között történt események egybeestek időben a környéken zajló geológiai kutatásokkal, aminek során olajat kerestek Spanyolország nyugati részén. Amikor a tetmeket megvizsgálták, kiderült, hogy a sztatociszta nevű helyzetérzékelő szerv mindegyik állatban károsodott. Hogy kiderítsék, az alacsony intenzitású zaj mit okozhat, a kutatók 87 állatot fogtak be és vizsgáltak meg, négy fajból. Gyakorlatilag minden egyed szerve károsodott. Ez megmagyarázhatja, miért találtak a spanyol partokon halott tintahalakat.
Még nem tudják, miért tesz ennyire rosszat ezeknek a fajoknak ez a zaj, de a lényeg nem is ez. Ijesztő, hogy azok az állatok is veszélyben vannak a hangosodó tengerekben, amikről régebben úgy tartották, nem annyira vannak kitéve a hangszennyezésnek. Ezek után felmerül a kérdés, mire van még hatással ez a probléma, és mennyiben érintheti a teljes tengeri élővilágot?
[ mnn.com nyomán ]