Szigorúan ellenőrzött merülések
Utazási élmények2/2. oldal
Sipadan
 |
|
Albumhoz klikk a képre.
|
A merülésünk a leghíresebb helyen lesz, a Barracuda Pointon. Hajónk nagyjából 50 méterre távolodik el a mólótól- némi meglepetéssel konstatálom, hogy ilyen közel leszünk. Aztán inkább készülődök, hogy a saját szememmel lássam, amiért ide utaztunk. A víz ahogy lesüllyedek több mint kellemes, pontosan 30 fokos, a látótávolság szinte végtelennek tűnik, ahogy a sekély türkizkékből a mélység felé sötétkékbe megy át. A merülésünket a zátony tetején kezdjük 10 méteres mélységben, a széléről letekintve szinte függőleges a leszakadás kb. 40-50 méteren keresztül, majd enyhén lejt tovább, ki tudja meddig. Ideális helynek gondolom arra, hogy különböző nagyobb testű nyíltvizi fajokkal találkozhassunk. A lassú áramlás pont jó irányba viszi tovább a csoportunkat a nyílt víz felé, eltávolodok a faltól kissé a kékbe, hátha találkozok valami "érdekességgel". Várakozásomat siker koronázza: pár fehér foltú szirtcápa úszkál még álmosan az éjszakai vadászat fáradalmait kipihenve a könnyű áramlásban. Nem engednek közel magukhoz, így most nem készítek képet róluk. A zátony keleti irányba fordul, ezek a kiszögelések ideálisak, hogy a halak nagyobb csoportokba tömörüljenek. Ahogy vártam, egy óriási barrakuda raj fogad. Szinte ameddig a látótávolság engedi, mindenhol a csoport tagjait vélem felfedezni. Áramlás van, ha nem is erős, így a raj most nem veszi fel a látványos "tornádó" formátumot, inkább elnyúlóan kígyózik végig a zátony különböző mélységein. A távolban egy-két árnyat látok, fehérfoltú és szürke szirtcápák járőröznek a territóriumukon. Szép lassan tovább indulva már enyhe hiányérzetem van, hisz Sipadant a teknősök otthonának is mondják és még egyetlenegyet sem láttunk. A kérésem teljesítése nem várat sokáig magára... Egy hatalmas zöld teknős tűnik fel, aki komótosan úszkál a langyos vízben. A merülési időnk a végéhez közeledik, a 70 perc gyorsan elszaladt és már a tűző napsugarak melegítenek a felszínen, mialatt a hajóhoz úszok.
 |
|
Albumhoz klikk a képre.
|
A csoportom többi tagja a zátony mélyebb részére süllyed, én viszont egy új témát vélek felfedezni, így maradok a sekélyben a zátony felső részén, alig 10 méteren. A nagy szemű tüskésmakrélák (Caranx sexfasciatus) csoportja kezd szép lassan a mélyebb vizekből a zátony tetején gyülekezni, lehet, hogy ők is a reggeli napfényt keresik, és kicsit feltöltődnek a melegebb vízben... Lelapulok és várok, nem kívánom szétriasztani őket, hisz nekem a képhez valami formációra van szükségem, nem mindenhol elhelyezkedő halak sokaságára. Pár perc várakozás alatt a vakuim teljesítményét lejjebb állítom, hisz az ezüstösen megcsillanó halakhoz kevesebb megvilágítás is elegendő. Szép lassan közelebb húzódok, szinte a korallok szintjén "kúszok" szép lassan és csendben, nehogy megzavarjam őket. Az erőfeszítéseim sikerrel járnak és a megfelelő pillanatban a megfelelő helyre sikerült lopakodnom. A makrélák csoportja tökéletes formációt vesz fel. Az egész mint egy ezüst gömb csillog, a felszín és a zátony behatárolja a formációt és a reggeli napsütés tökéletessé teszi a hátteret. Pár kockát sikerül készítenem, majd az ezüstgömb cseppfolyós higannyá alakulva szinte lefolyik a mélybe, és a makréláim feloldódnak a kékségben...
Nagyon kellemes hét napot töltöttünk a bázison és a környék merülőhelyein. A szigeteknél megejtett utolsó merülésemen elgondolkodtam, hogy megérik-e a néha kellemetlenséget okozó szabályozások, amik hosszú távon a víz alatti világ megóvását segítik és nem utolsósorban arra is jók, hogy a búvároknak alkalmuk legyen tíz év múlva is megtekinteni ezt a csodát. A választ majd az idő adja meg. Talán így nem csak a régi képekből, írásokból és emlékeinkből idézhetjük fel, milyen is volt ez a különleges sziget.
Képek és szöveg:
Selmeczi Dániel
www.selmeczidaniel.com
A következő túra 2011 májusában lesz Sipadan szigetre: Red Sea Boats Holidays
(átlag: 4.4) könnyű körülmények 
Szolnok
