A rejtelmes szemétsziget
KörnyezetvédelemA tudósokat meglepte, hogy úgy tűnik, mintha nem nőne az Atlanti-óceánon ringatózó plasztikhulladékból álló szemétsziget.
A kutatók értetlenül állnak a rejtély előtt. Amerikai szakértőknek a Science online kiadásában csütörtökön megjelent tanulmánya az elmúlt két évtized tükrében jelezte, hogy az áramlatok által összehordott úszó szeméttelep nem terebélyesedett. Miközben világszerte egyre több műanyagot termelnek, és ezzel együtt nyilvánvalóan nő a műanyag hulladék mennyisége is, nehéz elhinni, hogy éppen az óceánba nem jut belőle, mutatott rá Kara Lavender Law massachusetts-i kutató. A szemétsziget elnevezés minden bizonnyal kicsit becsapós, mert nem a víz tetején úszó szeméthalmokról van szó. Az ultraviola sugárzás hatására a műanyag ugyanis törékennyé válik és feldarabolódik. A számtalan apró műanyagdarab rejtve marad a műholdak elől, és általában a hajók fedélzetéről sem látszanak. Megtalálásukra az egyetlen lehetséges mód a nagyon finom szemű, felszíni hálók használata, amelyek összegyűjtik a vízben lebegő hulladékszemcséket. Law az elmúlt 22 év alatt kollégáival együtt több mint 64 ezer darab műanyaghulladékot gyűjtött össze 6100 mintavételi helyszínről. Az Atlanti-óceán szemétszigetének éves szemrevételezése során planktonhálóval halászták össze az apró plasztikdarabokat, amiket a munkában résztvevő diákok szedegettek ki a hálóból csipeszekkel.
Mint Law elmondta, a szemétsziget pontos kiterjedését nem határozták meg, helyileg nagyjából a Georgia állambeli Atlanta magasságában húzódik az Atlanti-óceánon. A kutató szerint a keresett hulladéktöbblet egyfelől úgy tűnhetett el szem elől, hogy még annál is apróbb darabokra töredezett, mint amit a hálóval ki tudtak szűrni, másfelől a rátelepedett élővilág húzhatta le a mélybe, ahol a háló szintén nem érhette el.
Law azt nem tartotta elképzelhetőnek, hogy az óceán másik pontján halmozódott volna fel a szemét, mert sem a széljárás, sem az áramlatok nem változtak időközben. A kutatók nem véletlenülk érdeklődnek a plasztikhulladék iránt, mert féltik az óceánokat. A műanyag ugyanis veszélyezteti a tengeri madarakat, a teknősöket és egyáltalában véve a tenger élővilágát. A Science legújabb számában megjelent cikk szerzői szerint további hulladékszigetek lehetnek az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceánon is.
[ MNO nyomán ]
(átlag: 3.7) átlagos nehézségű 
Budapest
