A kutatók az Északi-sark körül öt különböző térségből vett mintákat elemeztek. A vizsgálatok literenkénti tizenkét ezer mikroműanyag-részecskét mutattak ki a tengeri jégben bizonyos részeken.

A szakértők, akik különböző a jégmintákat spektrométeres vizsgálatokkal elemezték, kedden ismertették eredményeiket a Nature Communications című tudományos lapban. A mintákat a Polarstern jégtörő 2014-ben és 2015-ben gyűjtötte.

Tizenhét műanyagfajtát mutattak ki a tengeri jégben

Ez volt az első alkalom, hogy egy speciális infravörös spektrométert használtak az elemzésekhez, amely akkora részecskéket is képes kimutatni, mint egy hajszál átmérőjének egy hatoda, azaz tizenegy mikrométer. Ezzel a módszerrel kétszer-háromszor magasabb koncentrációjú mikroműanyagot találtak a mintákban, mint a korábbi vizsgálatok alkalmával – mondta Gunnar Gerdts, az Alfred Wegener Intézet (AWI) kutatója.

A megjelent tanulmány szerint a szakértőknek sikerült a jégtáblákból a műanyagrészecskék kémiai lenyomatát elemezni és valószínűsíthető eredetükre fényt deríteni. Tizenhét műanyagfajtát találtak ezzel a módszerrel, amelyek között voltak csomagolóanyagok, például polietilén és polipropilén, lakkok és nejlonok, valamint cellulóz-acetát is. Utóbbi a cigarettafilter alkotóeleme.

A halászat is rányomja a bélyegét a helyi ökoszisztémára

Azokban a jégtáblákban, amelyek a Csendes-óceánnal összeköttetésben álló Amerázsiai-nagymedencében úsznak, különösen sok polietilént találtak. A kutatók azt feltételezik, hogy ez azoknak a csomagolóanyagoknak a maradványa, amelyek az úgynevezett nagy csendes-óceáni szemétszigetben úsznak.

Az Északi-sarkvidék észak-oroszországi partvidékének tengereiből vett mintákban ezzel szemben elsősorban hajófestékből származó lakkrészecskéket és halászhálókból származó nejlonmaradványokat találtak. A mikroműanyag koncentrációja tehát már nem vezethető vissza csakis az Északi-sarkvidéken kívüli forrásokra – fejtette ki Ilka Peeken, az AWI biológusa.

A növekvő hajóforgalom és a halászat is jelentős nyomokat hagyott hátra, melyek az Északi-sarkvidék helyi szennyezésére utalnak.

Nemcsak a víz felszínén okoz problémát a hulladék felhalmozódása

A jégtáblák a jégzajlás során átvonulnak az Arktiszon, eközben megnőnek. Az ezalatt felvett műanyagot különböző rétegekben két-tizenegy évre megkötik. Amikor elérik a Grönlandnál lévő Fram-útvonalat és elolvadnak, ezek a tengeri területek is beszennyeződnek mikrorészecskékkel. A szakértőket nagyon aggasztja a különösen apró részecskék magas aránya. Mivel a műanyagrészecskék több mint fele a milliméter egy huszadánál kisebb, könnyen felfalhatják őket az evezőlábú rákok és a csillós állatok.

Az is nagyon valószínű, hogy a műanyag maradványok viszonylag gyorsan lesüllyednek a tengerfenékre. Az AWI szakemberei szerint ennek oka, hogy algák és baktériumok telepszenek meg rajtuk, ezáltal nehezebbé válnak. Ezt az elméletet támasztják alá a Fram-útvonalon végzett mélytengeri megfigyelések is.

[ Delta ]