Az antarktiszi turizmus kérdései
EgyébLassacskán a kedvtelési búvárok egy szűk köre számára is potenciális úticél lesz a jeges kontinens.
Ma már több utazásszervező is kínál programot, többféle árkategóriában. A felfutás óriási mértékű, évek alatt megtöbbszöröződött az ide látogató utazók száma. Jelenleg az International Association of Antarctica Tour Operators (IAATO) honlapján számos utazásszervező elérhetősége található meg, így aztán nem is meglepő, hogy csak a tavalyi évben nagyjából negyvenezer turista érkezett a kontinensre. A hagyományosabb tengerjáró hajós utazást választók is kiléphetnek a kontinensre, de az igazi szélsőséges kalandra vágyók is megtalálják a saját ízlésükhöz igazodó méregdrága utakat, tipikus program lett a búvárkodás is. Ahogy egyre többen érkeznek, több olyan esemény is bekövetkezik, ami a világ más részein megszokott, például a hajók balesetei. Sokan attól féltik az Antarktiszt, hogy a sok látogató tönkreteszi az élővilágát. Többek között annak védelme érdekében az 1991-ben létrejött IAATO szabályokat ír elő arra nézve, hogyan kell a fenntartható túrákat lebonyolítani, a tagszervezetek vállalják hogy nem hagynak maguk után szemetet például. A turistákat kisebb csoportokban viszik a partra motorcsónakkal vagy helikopterrel, rövid időt töltenek a kontinensen és mindig szakképzett kíséretet kapnak. Persze az, aki egyszer eljut a kontinensre úgy, hogy csak órákat tölt itt, legközelebb már inkább egy hosszabb időtávú, különlegesebb expedíciót fog keresni. Az árak csökkenthetnek szép fokozatosan, ahogy tömegesedik a turizmus, még több turista jön, tehát gyakorlatilag előfordulhat az is, hogy még a mostani számokat is messze meghaladóan érkeznek utazók. Ez pedig még több gondot okozhat, így aztán vannak, akik szerint korlátozni kellene valamilyen módon az antarktiszi turizmust. Ráadásul más veszélyek is leselkednek a kontinensre. Ma még védi egy moratórium az Antarktiszt, így nem indítható bányászati tevékenység sehol. Ám nyilván ugrásra készen állnak bizonyos országok és vállalatok, hogy a helyzet változása esetén azonnal nekiláthassanak a kitermelésnek. Emellett az illegális halászat is gondot okozhat, vagy az olyan szélsőséges és vitatott tevékenységek, mint a japánok "tudományos célú" bálnavadászata.
A tudósok szerint ezekhez képest a turizmus egyáltalán nem számít fenyegető veszélynek. Jellemzően megváltozott ugyanis az utazók egy nagy részének a hozzáállása, egyre többek számára hívószó az ökoturizmus. Az Antarktiszon pedig a szigorú szabályok miatt értelemszerűen minden tisztességes szolgáltatóról elmondható, hogy a lehető legkevesebb káros behatásra törekszik. A több tízezer ide érkező turista így megcsodálhatja a kontinens érintetlen szépségét, és egyben szembesülhet azzal is, mi veszhet el az emberi tevékenység következtében. A kutatók egy része ezért úgy gondolja, hogy a turizmusnak jelentős pozitív vonzata is van, mert a látogatók tanulnak és máshol is a fenntartható turizmust részesítik majd előnyben. E pillanatban tehát nem látszik egyértelműnek, mi lesz az antarktiszi turizmus sorsa. Tény, hogy nem csak az átlagutazók, de a búvárok is egyre inkább a különlegességet, szélsőséget keresik, és a könnyedén elérhető trópusi tengerek helyett lassacskán a sarkvidék lesz az álomúticél. Remélhetően itt viszont majd megmarad mindez olyan keretek közt, aminek az eredményét nem pusztításban, hanem az emberek szemléletmódjának változásában érhetjük tetten.
[ IAATO, UN, BBC nyomán ]
(átlag: 4.7) átlagos nehézségű 
Budapest
