»» ««

Kagylómentő búvárok

Magyarország
2/2. oldal


Kagylók csoportosításaA legnagyobb egyedsűrűséget (az összes kagyló 54%-át) a Malom-tó déli harmadában találtuk (itt a legmélyebb az iszap), azonban ez elsősorban a kínai tavikagyló nagy számának köszönhető. Ez a faj nő meg a legnagyobbra (a legméretesebb példány hossza meghaladta a 20 cm-t), és a búvárok tapasztalata szerint a fenéken 60-70%-ban megdőlve helyezkedtek el, mely feltehetően részben segíti fennmaradásukat a lágy iszapon. Ezen kívül nagyobb méretük lehetővé teszi azt is, hogy olyan vastag iszaprétegben is megmaradjanak, melyben a többi faj már elmerül. Nagyobb méretüknél fogva nagyobb mennyiségű vizet képesek kipréselni magukból, mellyel az iszapba merült példányok maguk felett kisebb mélyedést tudnak kialakítani. A faj ezzel segíti magát a mély iszapban az oxigénben gazdagabb vízhez jutáshoz (Csányi B. szóbeli közlése). A kínai tavikagyló előnyét növeli az is, hogy hazánkban nem fenyegetik populációit az őshazájában (Ázsiában) élő kórokozók és paraziták.

A közönséges tavikagylóból mindössze 9 egyedet számoltunk, és közel 20-szor annyi héjat találtunk, mint élő példányt. Ez a faj visszaszorulását mutatja, mely feltehetően összefügg a kínai tavikagyló térhódításával. (Helyi lakosok elmondása szerint kb. 20-30 évvel ezelőtt a strandon a domináns a közönséges tavikagyló volt, melyen kívül még a nagy tavikagyló fordult elő, de kisebb számban.) Az egyes kagylófajok között fiatal egyed kevés fordult elő: 9 cm alatt mindössze a festő kagylóból találtunk, összesen 2 db-ot.

A kagylómentésnek számos természetvédelmi, ökológiai haszna van:
Csapat1. A kagylók jelentős szerepet játszanak a szivacsokkal és mohaállatokkal együtt a vizek öntisztulási folyamataiban. Irodalmi adatok szerint a nagy- és a közönséges tavikagyló 36 liter, a festőkagyló pedig 80 liter vizet szűr meg naponta a baktériumoktól, algáktól, a lebegő szervesanyagoktól, iszaptól stb. Nagy- és közönséges tavikagylóból 154 és 9 db-ot, festőkagylóból pedig 145 db-ot fogtunk. A megmentett (ideiglenesen az Ivacsi-tóban elhelyezett) egyedek összesen 17.500 liter vizet szűrnek meg naponta, mely éves szinten közel 6400 m3-t jelent.

2. A védett szivárványos ökle a nagy tavikagylóba és a festőkagylóba rakja ikráit, így ezen puhatestűek megmentése a halfaj védelmét is szolgálja (ld. még később).
Mivel az idegenhonos kínai tavikagyló úszó lárvája veszélyt jelent a halivadékokra, ezeket a kagylókat nem helyeztük ki az Ivacsi-tóba. (A kagylók lárvái egy ideig a halakra tapadva vándorolnak. A kínai tavikagyló lárvái azonban korábban fejlődnek ki, mint az őshonos kagylóké, ezért az akkor még kisméretű ivadékokra veszélyt jelentenek.) A kínai tavikagyló túlszaporodása káros is lehet, mivel a populáció kiöregedésével és pusztulásával a vízminőség területén problémák léphetnek fel.
A kagylók közel 10%-át (47 db-ot) a Kocka-tó melletti Hínáros-csatornában, a többit pedig a szomszédos Ivacsi-tóban helyeztük el átmenetileg. A program folytatásaként, az iszapkotrást követően a kagylókat visszatelepítjük a Kocka- és a Malom-tóba, még a szivárványos ökle ívási időszakának kezdete (2010. április vége) előtt.
Megjegyezzük, hogy hazánkban számos helyen történtek már hasonló, mederkotrással járó rehabilitációk, azonban a kagylók megmentésével általában nem foglalkoztak.

Röviden a szivárványos ökléről (Rhodeus sericeus)
Ennek az apró, 6-9 cm-esre növő pontyfélének a hímje ívás idején csodálatos, a szivárvány minden színében pompázó nászruhát ölt. A nőstény néhány cm hosszú tojócsövet növeszt, és azzal a festő-, vagy a nagy tavikagyló kopoltyúlemezei közé juttatja ikráit. Az ikraszemek száma mindössze 40-80 db. A kikelt ivadék a szikzacskó felszívódásáig itt védve van, és oxigéndús vízhez jut. Az ökle különös szaporodásmódja miatt csak olyan vízben tud megélni, ahol kagylók is találhatók. Korábban csalihalnak használták a horgászok, de ma már Európában ritka halfaj. Hazánkban még viszonylag gyakorinak számít. Európai jelentőségű (NATURA 2000-es) védett halfaj, eszmei értéke: 2.000.- Ft.

Tatár Sándor
Tavirózsa Egyesület
www.tavirozsa-egyesulet.hu

Pásztor Attila
Octopus Egyesület
www.veresivizilabda.blog.hu

Első   Visszalép Következő   Utolsó

1 2


 8. Mirci 2009 sze 04. 19:41  
Kösz. Én életemben talán egyszer ettem kagylót...
Közben találtam egy régebbi cikket a kis kagylóimról: elég lehangoló...

 7. Luciferin 2009 sze 04. 19:14  
A kagyló evést (különösen az édesízit) nem ajánlanám senkinek. Mivel szürögető életmódot folytatnak összeszednek mindenfélét. Fenolt, nehézfémeket (erről sok japán halásztudna mesélni) és más környezet szennyező kemikáliát. De bacikat és vírusokat is összegyüjtenek úgy, hogy azok fertöző képesek maradnak. Salmonella, hepatitisz stb.
Az amúri kagylók a "helyükre" kerültek, ha jól tudom. De ezek csak gombostűfejnyi gyöngyöket képeznek. Nekem régebbről van is pár darab.
 6. Mirci 2009 sze 04. 18:48  
És mi lett a kínai kagylókkal? Megették őket?
Vagy befogták gyöngytenyésztésre :-)))

Amúgy a Dunában mostanában sok, kb. mogyoró méretű kerek kis kagyló van. Az is valami behurcolt dolog lehet, régen nem volt...
 5. Luciferin 2009 sze 04. 17:26  
Már túlvagyok rajta. A kagylószedésben segítettem.
 4. vizidino 2009 sze 04. 10:37  
tök jól tetted hogy nem rövidítetted meg, tetszett, kösz.
A további 3 bejegyzés a fórumban olvasható.

Merülőhelyek

Amfora telep

Croatia (Hrvatska)

1/2 db alapján:kimagaslóan érdekes(átlag: 4.5) könnyű körülmények
max: 20m, látótáv: 10-25m

parti merülésscenic, nézelődős merüléshomokos élőhely sziklás, hasadékos élőhelycsikóhal

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.
A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés