Kagylómentő búvárok
Magyarország2/2. oldal
A legnagyobb egyedsűrűséget (az összes kagyló 54%-át) a Malom-tó déli harmadában találtuk (itt a legmélyebb az iszap), azonban ez elsősorban a kínai tavikagyló nagy számának köszönhető. Ez a faj nő meg a legnagyobbra (a legméretesebb példány hossza meghaladta a 20 cm-t), és a búvárok tapasztalata szerint a fenéken 60-70%-ban megdőlve helyezkedtek el, mely feltehetően részben segíti fennmaradásukat a lágy iszapon. Ezen kívül nagyobb méretük lehetővé teszi azt is, hogy olyan vastag iszaprétegben is megmaradjanak, melyben a többi faj már elmerül. Nagyobb méretüknél fogva nagyobb mennyiségű vizet képesek kipréselni magukból, mellyel az iszapba merült példányok maguk felett kisebb mélyedést tudnak kialakítani. A faj ezzel segíti magát a mély iszapban az oxigénben gazdagabb vízhez jutáshoz (Csányi B. szóbeli közlése). A kínai tavikagyló előnyét növeli az is, hogy hazánkban nem fenyegetik populációit az őshazájában (Ázsiában) élő kórokozók és paraziták.
A közönséges tavikagylóból mindössze 9 egyedet számoltunk, és közel 20-szor annyi héjat találtunk, mint élő példányt. Ez a faj visszaszorulását mutatja, mely feltehetően összefügg a kínai tavikagyló térhódításával. (Helyi lakosok elmondása szerint kb. 20-30 évvel ezelőtt a strandon a domináns a közönséges tavikagyló volt, melyen kívül még a nagy tavikagyló fordult elő, de kisebb számban.) Az egyes kagylófajok között fiatal egyed kevés fordult elő: 9 cm alatt mindössze a festő kagylóból találtunk, összesen 2 db-ot.
A kagylómentésnek számos természetvédelmi, ökológiai haszna van:
1. A kagylók jelentős szerepet játszanak a szivacsokkal és mohaállatokkal együtt a vizek öntisztulási folyamataiban. Irodalmi adatok szerint a nagy- és a közönséges tavikagyló 36 liter, a festőkagyló pedig 80 liter vizet szűr meg naponta a baktériumoktól, algáktól, a lebegő szervesanyagoktól, iszaptól stb. Nagy- és közönséges tavikagylóból 154 és 9 db-ot, festőkagylóból pedig 145 db-ot fogtunk. A megmentett (ideiglenesen az Ivacsi-tóban elhelyezett) egyedek összesen 17.500 liter vizet szűrnek meg naponta, mely éves szinten közel 6400 m3-t jelent.
2. A védett szivárványos ökle a nagy tavikagylóba és a festőkagylóba rakja ikráit, így ezen puhatestűek megmentése a halfaj védelmét is szolgálja (ld. még később).
Mivel az idegenhonos kínai tavikagyló úszó lárvája veszélyt jelent a halivadékokra, ezeket a kagylókat nem helyeztük ki az Ivacsi-tóba. (A kagylók lárvái egy ideig a halakra tapadva vándorolnak. A kínai tavikagyló lárvái azonban korábban fejlődnek ki, mint az őshonos kagylóké, ezért az akkor még kisméretű ivadékokra veszélyt jelentenek.) A kínai tavikagyló túlszaporodása káros is lehet, mivel a populáció kiöregedésével és pusztulásával a vízminőség területén problémák léphetnek fel.
A kagylók közel 10%-át (47 db-ot) a Kocka-tó melletti Hínáros-csatornában, a többit pedig a szomszédos Ivacsi-tóban helyeztük el átmenetileg. A program folytatásaként, az iszapkotrást követően a kagylókat visszatelepítjük a Kocka- és a Malom-tóba, még a szivárványos ökle ívási időszakának kezdete (2010. április vége) előtt.
Megjegyezzük, hogy hazánkban számos helyen történtek már hasonló, mederkotrással járó rehabilitációk, azonban a kagylók megmentésével általában nem foglalkoztak.
Röviden a szivárványos ökléről (Rhodeus sericeus)
Ennek az apró, 6-9 cm-esre növő pontyfélének a hímje ívás idején csodálatos, a szivárvány minden színében pompázó nászruhát ölt. A nőstény néhány cm hosszú tojócsövet növeszt, és azzal a festő-, vagy a nagy tavikagyló kopoltyúlemezei közé juttatja ikráit. Az ikraszemek száma mindössze 40-80 db. A kikelt ivadék a szikzacskó felszívódásáig itt védve van, és oxigéndús vízhez jut. Az ökle különös szaporodásmódja miatt csak olyan vízben tud megélni, ahol kagylók is találhatók. Korábban csalihalnak használták a horgászok, de ma már Európában ritka halfaj. Hazánkban még viszonylag gyakorinak számít. Európai jelentőségű (NATURA 2000-es) védett halfaj, eszmei értéke: 2.000.- Ft.
Tatár Sándor
Tavirózsa Egyesület
www.tavirozsa-egyesulet.hu
Pásztor Attila
Octopus Egyesület
www.veresivizilabda.blog.hu