Cápaenciklopédia: a citromcápa

1/2. oldal

A leginkább a Karib-tengerben jellemző cápafajt ismerhetjük meg ezúttal.

Eredete, rendszertani helyzete

A citromcápa (Negaprion brevirostris, Poey, 1868) a kékcápa-alakúak rendjébe (Carcharhiniformes), és ezen belül a 49 fajt magában foglaló kékcápa-félék családjába (Carcharhinidae) tartozik. A Carcharhinidae családba, a domináns, 46 fajt alkotó Carcharhinus nemzetségen kívül további két genust, a mindössze egyetlen fajból álló Triaenodon, és a citromcápát is magában foglaló Negaprion nemzetséget soroljuk. A Negaprion nemzetségbe még egy faj tartozik, amely a citromcápa élettereitől elkülönült indo-pacifikus fauna provinciában honos sarlóuszonyú citromcápa (Negaprion acutidens, Ruppell, 1837). A Carcharhinidae család a modern cápák csoportjában (Neoselachii) viszonylag "új" csoportnak számít, mármint a cápa-alakúak közel 350 millió éves törzsfejlődési periódusának idejéhez képest. A Carcharhinidae család evolúciója a korai harmadidőszakban, nagyjából 50 millió évvel ezelőtt kezdődött el.

A citromcápa biológiája, anatómiai jellemzői

Albumhoz klikk a képre.

A citromcápa a közepes-nagytestű cápafajok közé sorolható. A kifejlett hím egyedek testhossza 1,8-2,2 méter közötti, a nőstények testhossza elérheti akár a 3 métert is. A legnagyobb ismert példány 3,4 méter hosszú volt. A citromcápa teste masszív, megnyúlt, torpedó formájú. A száj félkörösen ívelt, és a szem mögé nyúlik. A rosztrum tompa és lekerekített végű. Az orrnyílásokat kicsi lebenyek takarják. Az öt-öt kopoltyúrés a fejtől viszonylag távolabb, közvetlenül a mellúszók előtt található. A szemek aránylag kicsinyek, a retina világossárga színű. A jól fejlett mellúszók külső íve sokkal inkább hajlított, mint a belső élek szegélye. Ami -többek között- igen könnyen felismerhetővé teszi ezt a fajt, az a hátúszók egymáshoz viszonyított mérete és elhelyezkedésük. Az első és a második háromszög alakú hátúszó mérete közel egyforma, amely tulajdonság a Carcharhinidae családon belül egyedül csak a Negaprion nemzetséghez tartozó két faj jellemzője. Ez a hátúszó elrendezés a cápák világán belül a citromcápával közvetlen rokonságban nem álló homoki tigriscápára (Carcharias taurus, Rafinesque, 1810) jellemző még. Az első hátúszó a mellúszók és a páros has alatti úszók között található. Az igen nagy második hátúszó pedig pont a páratlan farok alatti úszó felett helyezkedik el. Mind a has alatti, mind pedig a farok alatti úszó jól fejlett, amely szintén csak a citromcápákra jellemző, a kékcápa-félék családján belül. A farokúszó erőteljesen aszimmetrikus (heterocerk), a felső lebeny hosszú, és majdnem derékszöget zár be az alsó lebeny külső élével. A citromcápa további sajátossága a faj nevére is utaló testszín. Az állatot a világos okkersárga szín jellemzi, a hasi oldal fehér színű.

A citromcápa csak igen lassan, körülbelül tizenöt éves korára válik ivaréretté. A vemhes nőstények gesztációs periódusa 12 hónap. Általában 8-12 ivadéknak adnak életet, az ivadékok születéskori testhossza 60-70 centiméter. A nőstény körültekintően jár el a védtelen újszülöttek világrahozatalában. A szülés helyszínéül sekély, védett öblöket, gyakran mangrovés partokat választ ki, ahol az ivadékok megszületésük után képesek azonnal elrejtőzni a nagyobb ragadozók elől. A fiatal citromcápák életük egy-két évét születésük helyszínének közvetlen közelében, a szakirodalomban csak "playground"-nak nevezett területen töltik el. A citromcápa igen jól tolerálja a tengervíz sótartalmának ingadozását, megél a csökkent sós, ún. brakk vizekben is. Másik különleges tulajdonsága, hogy képes elviselni az oxigénben rendkívül szegény vizeket. Időnként beúszik a kiédesedett vizű folyótorkolatokba, és a mangrove mocsarakba.

Az írás a következő lapon folytatódik!

Cápaenciklopédia: a citromcápa

Merülőhelyek

Sanganeb South-West Plato

AquaSub Búváriskola