Egy könnycsepp a cápákért
Környezetvédelem1/2. oldal
...avagy a ragadozók sorsa is nehéz.
Persze a cím jelképes, nem akarnám magam cápaszakértőként bemutatni. Csupán általában a ragadozók ökológiai szerepét szeretném kicsit árnyalni, annyira amennyire egy érdeklődő búvárnak illik jártasnak lennie ebben a kérdésben. Remélhetőleg a táplálék piramisról már mindenki hallott. Gyors ismétlésképpen: egy háromszögként szokták ábrázolni, ahol a háromszög alján, ahol a legszélesebb, a növényi biomasszát ábrázolják, feljebb ahol már keskenyedik a növényevőkét, még feljebb a ragadozókét és legfölül, a háromszög csúcsán a csúcsragadozók mennyiségét reprezentálják. Kis kitérőként megjegyezzük, hogy kedvenc trópusi tengereinken ez a modell nem teljesen érvényesül, de általában igaznak fogadható el.
A ragadozókat általában, a romantikus írások büszke, erős állatoknak állítják be. A régi vadászírások, főleg a konkurenst látják bennük, akiket tűzzel-vassal irtani kell. Valójában a ragadozó életmódnak is megvannak a maga nehézségei, problémái. A ragadozó populáció szabályozzák a zsákmány populáció létszámát. Ez valami olyasmit jelent, hogy nem engedi túlszaporodni a prédát. Természetesen a ragadozók enni akarnak és nem sportolni. Ezért a legkisebb energia befektetéssel akarnak a legnagyobb nyereséghez (táplálék) jutni. Így nagy valószínűséggel az idősebb, beteg, sérült egyedeket zsákmányolják. Ezzel hozzájárulnak a prédált populáció általános egészségügyi állapotának javításához. De azt látni kell, hogy ez ennyire tisztán csak a tankönyvekben van így, hiszen például, amikor a szavannán a patás emlősök szülnek akkor minden ragadozó a fiatal magatehetetlen újszülötteket fogyasztja.
Érdekes de a zsákmány állat populációk is szabályozzák a ragadozó populációkat. Amikor kevés a préda a ragadozók létszáma is lecsökken. Elvándorolnak, szokták mondani a bukolikus természetfilmekben, valójában éhen halnak. A hóbaglyokkal kapcsolatban mutatták ki, hogyha kevés a lemming, akkor csak egy fiókát tudnak felnevelni egy fészekben (vagy annyit sem) ha pedig sok a potenciális zsákmány, akkor 4-5-öt is. Tankönyvi példaként szokták hozni a hiúz és a sarki nyúl esetét. A kanadai prémkereskedő állomások beszerzési adatait dolgozták fel körülbelül kilencven éves időtartamban. A grafikonok azt mutatják, hogy a nyulak mennyisége szinuszgörbe szerint változik. A hiúzoké is csak időben kissé eltolódva. Ha sok a nyúl, akkor a hiúz állomány is gyarapszik, ha sok a hiúz a nyulak mennyisége csökken a ragadozás miatt. A lecsökkent nyúl állomány csak kevés hiúzt tud eltartani. A kevés hiúz kevés nyulat kap el így a nyulak száma emelkedhet. Vegyük észre, hogy ha az ember beavatkozik, akkor a ragadozó irtáson kívül a zsákmány állat csökkentésével is, áttételesen csökkenti a ragadozók számát. A földközi tengeri nagy fehércápa populáció drámai csökkenését a túlzott tonhal halászattal magyarázzák, hiszen ennek a fehércápa populációnak az egyik legfőbb zsákmánya a tonhal.
Az írás a következő lapon folytatódik!
(átlag: 4) átlagos nehézségű 
Szeged
