Cápaenciklopédia: a homoki tigriscápa
Tudomány1/2. oldal
Sorozatunk ezen része a rémisztőnek tűnő fogairól ismert tigriscápát mutatja be.
Albumhoz klikk a képre.
|
Így például az eocén időszak (55 millió évtől 34 millió évvel ezelőttig) melegvizes tengereiben vadászott az Odontaspis robusta, az O. hopei, vagy az O. articulata. A hazánk területét az alsó és a középső miocén időszakban (23 millió évtől 13 millió évig) borító szubtrópusi tengerbe szintén igen gyakoriak voltak a homoki tigrisek. Új fosszilis fajt is leírtak a magyarországi rétegekből, Odontaspis divergens néven. (Solt Péter, 1988)
A homoki tigriscápa biológiája, anatómiai sajátosságai
A homoki tigriscápa a közepes-nagytestű cápafajok közé sorolható. Az orra megnyúlt, és kissé felfelé emelkedik. A dorzális testtáj magas, a háromszög alakú első és második hátúszó közel egyforma méretű. A farokúszó erőteljesen aszimmetrikus (heterocerk), a felső lebeny igen hosszú, az alsó lebeny kicsi. A mellúszók rövidek, háromszög alakúak, a has alatti páros úszók kisméretűek. A homoki tigris szemei kicsinyek, a retina sárga színű. Az álkapocs ún. hysostil szerkezetű, azaz a felső álkapocs nincs hozzá nőve az arckoponyához.
A felső és az alsó állkapocsban közel egyforma méretű keskeny, éles, és rendkívül hegyes fogak találhatóak, a foglemez végén két apró mellékcsúccsal. A fogazat gyorsan cserélődik, egy kifejlett példány évente átlag 830 fogat hullat el.
A felhámot borító placoid pikkelyek igen aprók, emiatt a homoki tigrist megsimítva, a bőrét kevésbé érezzük smirgli-szerűnek. A homoki tigriscápa egészen egyedülálló módon szabályozza a lebegőképességét. Mint ismeretes a cápafajok testének fajsúlya enyhén negatívan lebegőképes, emiatt többségük folyamatos úszásra kényszerül. (Ellentétben a csontoshalakkal, a cápafélék nem rendelkeznek a lebegést szabályozó úszóhólyaggal.) A homoki tigriscápa időnként a víz felszínére emelkedik, és levegőt nyel a gyomrába, így javítva lebegőképességét.
A hímek átlagos testhossza 2,2-2,5 méter, a nőstények maximális mérete eléri a 3,2 méteres hosszúságot. Elevenszülők, a nőstények kilenc hónapos vemhesség után egy, legfeljebb kettő ivadékot hoznak világra. A rendkívül alacsony reprodukció a méhen belüli kannibalizmusra vezethető vissza. Az uterusban kifejlődő ivadékok közül a legfejlettebb felfalja a többi embriót. Az újszülött egyedek 70-80 cm hosszúak.
Táplálékuk elsősorban kisebb csontos és porcoshalakból, valamint lábasfejűekből áll. A homoki tigris ún. szociális cápafaj. Összetartó csoportokban élnek, és bizonyított tény, hogy gyakran koordináltan vadásznak. Nagy távolságokra vándorló cápafaj. A migráció az évszakok illetve a víz hőmérséklet változásával hozható összefüggésbe.
Az írás a következõ lapon folytatódik!