Sri Lanka, az Indiai-óceán gyöngyszeme
Utazási élmények1/2. oldal
Vannak olyan úticélok, amelyekről többen hallottak, mint ahányan a valóságban jártak ott- ilyenről szól ez a beszámoló is.
A hat órás csatlakozási idő a zürichi repülőtéren kicsit fárasztónak bizonyult, de aztán eljött a beszállás ideje az Air Lanka járatára és a szingaléz népviseletbe öltözött stewardessek kedvessége és gondoskodása feledtette velünk a hosszú várakozás kellemetlenségeit. Másnap reggel, közel tíz óra repülés után álmosan és kicsit nyúzottan, gyönyörű látvány tárult elénk, mikor kinéztünk a gép ablakán: ahogy a csepp alakú sziget kiemelkedett a tengerből trópusi erdőkkel borított hatalmas hegyeivel, fehér hullámok ostromolta partjaival, az álom garantáltan elszállt mindenki szeméből. A következő negyedórában zökkenőmentesen leszálltunk Colombóban, mely Sri Lanka jelenlegi fővárosa. Szikrázó napsütés, nyolcvan százalék körüli páratartalom, igazi trópusi klíma várt ránk a repülőtérről kilépve. Néhány perc múlva elénk gördült a klimatizált busz, amellyel közel négy órás utunkat megtettük dél felé. Útcélunk Beruwala volt, mely a sziget délnyugati részén fekszik, mint a legtöbb tengerparti nyaralóhely Ceylonban. Utunk az egyetlen dél felé tartó főúton tartott, amelyet még az angol gyarmati időkben építettek, ahogy a sziget teljes úthálózatát is.
Az első félórában két meglepő dologgal kellett szembesülnünk: a közlekedéssel és az emberekkel. A közlekedési szabályok, mármint ha vannak ilyenek Sri Lankán, egy európainak eléggé kaotikusnak és félelmetesnek tűnhetnek, főleg ha az utas a busz elejében foglal helyet és mindent lát a forgalomból. A sebességünk 50-60 km/h volt, de még ez is túl gyorsnak tűnt néha, figyelembe véve a váratlan helyzeteket. Az első egyértelműen pozitív meglepetést az itt élő emberek viselkedése, gondolkodása, felfogása okozta. Nyugodtan állíthatom, csak mosolygós, jókedvű, határozottan boldognak látszó emberekkel találkoztunk. Úgy tűnik, a stresszes életmód ebben az országban ismeretlen fogalom. A következő kellemes meglepetés a szálláshelyünkre érkezéskor ért bennünket. Óriási, tengerre néző terasz a szobák előtt, kókusz- és banánfákkal beültetett park a fákon folyamatosan ugráló mókusokkal és húsz méterre az Indiai-óceán fehér tajtékos hullámai, ahogy kifutnak a partra és visszahúzódnak. Ez egy igazi édenkert! - állapította meg mindenki.
Az elfogyasztott sok-sok narancs- és ananászlé segítségével, amit a pincérek folyamatosan hordtak nekünk, összeszedtük magunkat a kialakult euforikus hangulatból- irány a búvárbázis. Csak néhány méter a parkban és már folyt is a bejelentkezés. Közben összebarátkoztunk a három szingaléz merülésvezetővel, akik büszkén mutatták meg a bázis előtt horgonyzó búvárhajót is. Az első merülési napon a rendkívül gazdag reggeli elfogyasztása után, ami a felbátorodott mókusok társaságában történt, bepakoltunk a hajóra és irány az első merülőhely. A kapitány most is, mint a többi merülési napon, lehorgonyzott egy jelöletlen helyen kint a nyílt vízen és közölte, megérkeztünk (természetesen sem GPS, sem más műszer nem volt a hajón). Részletes eligazítás után három csoportban megkezdtük a merülést a kristálytiszta, 28 fokos vízben. A zátonyok általában vulkanikus eredetű, lekerekített sziklaformációk voltak, tele hasadékokkal, kanyonokkal, mintha egy óriás a hatalmas fejszéjével felszeletelte volna. Gyönyörű, színes lágykorall-telepek fedték a magasabban fekvő, fényben gazdag részeket, közöttük hatalmas rajokban különböző mintázatú vitorlás halak úsztak, néhány óriás íjhal is megmutatta magát, a széles hasadékok alján rendszeresen találkoztunk nagyobb bőröndhallal és nem ritka esetben 40 cm-es languszták bajszai látszottak ki a repedésekből, időnként óriás barrakudák húztak el mellettünk, mintha egyméteres ezüstszínű torpedók előznének be minket. A merülések alatt több esetben a vezetőnk derékig eltűnt egy hasadékban, majd előmászott hogy mutasson egy-egy érdekesebb élőlényt. Természetesen fényképezés után minden élőlény visszakerült eredeti helyére.
Az írás a következő lapon folytatódik!
(átlag: 3.3) átlagos nehézségű 
Horvátország
