Bali búvártúra, hasznos információk
Utazási élmények3/6. oldal
![](/pic/hajo/bali_imgp0147.jpg)
A merülőhelyeket feltöltöttem az adatbázisra, Tulamben, Amed és Jemeluk számos pontján merültünk. A roncsot (Liberty) senki ne hagyja ki, több merülést is megér és feltétlenül meg kell merülni éjszaka is!
Aki nagyon sokat szeretne merülni a roncson, annak érdemes bejelentkezni valamelyik tulambeni bázisra, ahol a csomagárban korlátlan parti merülés van. Egy-két napot így megér ott megszállni. Én keveselltem a napi két merülést, de a lányok nem erőltették a harmadikat (kivéve az éjszakait). Természetesen fanatikusok Amedben is annyit merülnek, amennyit bírnak.
A két merülés viszont gyorsan lezajlik, így szinte minden délután szabad volt. Mi pihentünk, a másik pár pedig elvégzett agy haladó tanfolyamot. A bungi hűtőjét lelkesen pakoltuk meg sörrel és gyümölcslevekkel, azokat szopogatva jókat dumáltunk a teraszokon.
![](/pic/egyeb/bali_imgp0086.jpg)
A szállásfoglalásról itt még annyit, hogy a neten megkapott visszaigazolásban leírtak mindig pontosan teljesültek, és általában minden olyan volt, amilyennek leírták - sose volt kellemetlen meglepi. Nem kértek sehol előleget vagy kauciót, utólag, a szállodák elhagyásakor fizettünk, és akár egy nappal korábban is módosíthattunk a foglaláson - ezt tehát egyszer meg is tettük.
Viki javaslatára a Padang Bai-i merülőhelyeket is Amedből látogattuk meg, így megspóroltunk egy szállásváltást és pakolást. Ehhez csak annyit kellett tennünk, hogy picit korábban keltünk.
A bázison a srácok felpakolták a ládákat a buszra és egy órás transzfer után már Padang Bai kikötőjében voltunk. A helyi bázison egy kávé mellett meghallgattuk a briefinget, majd irány a speedboat, ahova már felcipelték a cuccokat. Volt olyan nap, hogy Viki is jött velünk, de volt úgy, hogy átpasszolt bennünket egy helyi guide-nak. Mindkettő jó verzió volt. Általában elsőként futottunk ki a partról, dupla motorral és nagy sebességgel mindenhova elsőnek értünk. Ezzel nagy szerencsénk volt, hiszen láttunk mantákat, cápákat és még molamolát is! Két napot merültünk itt, összesen 5 helyet néztünk meg.
A Blue Lagoon a kihagyhatatlan a sáskarákkal, a pygmy csikóhalakkal, a Harlequin rákocskákkal; a frogfish és a leaf scorpionfish valamint a csíkos macskahal csak ráadás. Ja, és nincs az a színkombináció, amivel ne láttunk volna csupaszkopoltyús csigát!
Errefele erősek az áramlások, inkább felkészültebb búvároknak ajánlom, főleg a Padang Bai-hez közeli Mimpang és Tepekong merülőhelyeket. Manta Point nyugisabb, jó messze van, de csodaszép az út. Az viszont szívás, ha nincs manta, mert egy egészen uncsi merülőhely egyébként.
Szóval itt is hurcolkodták a felszerelést helyettünk, volt ivóvíz és elemózsia is. A guideoknál pálcák, vagy hordozható rádióról leszerelt teleszkópos antennák (amit a víz alatt akkurátusan kihúznak) - azzal matatnak és mutogatnak - higgyétek el, van mit. Visszafele a bázisra mindig megálltunk valahol, vagy egy templomot, vagy egy vízipalotát csodáltunk meg, vagy csak simán szép panorámaképeket készítettünk a festői tájról.
Az írás a következõ lapon folytatódik!