Könyvismertető: Víz alatti csodák
A búvárkodásrólÚjabb kötetről írhatunk, ami a világ legjobb merülőhelyeinek ismertetését tűzte ki célul.
A White Star kiadó könyvei némileg megosztják az olvasókat, sok színes, érdekes fotóval büszkélkedhetnek általában, de szakírók gyakran rámutatnak bizonyos felületességekre. Ezt az eredetileg szintén a White Star kiadó által gondozott könyvet átlapozva ismerősnek tűnhetnek a térképek, vagy bizonyos fotók. Azért lehet ez így, mert a kiadó szereti "újrafeldolgozni" korábban már megjelentetett anyagait. Tehát ez a könyv is úgy született, hogy a korábbi, egyes térségekre koncentráló kötetekből kiemeltek merülőhelyeket ebbe az összeállításba, leírásokkal, képekkel, térképpel. Apropó térképek: nem könnyű választ adni rá, mennyi értelme van az aránylag sok helyet elfoglaló, de nagyon vázlatos térképeknek, ami mondjuk egy roncsnál sokkal indokoltabb, hiszen előzetesen is lehetőséget ad a helyzetük megismerésére. Ám itt meglehet én jobban értékeltem volna, ha helyettük pár képet lehetett volna nagyobb méretben megnézni. Egyetlen számottevő előnyük az, hogy ha a valóságban nem is látni olyan sok mantát, berajzolva azért bőven akad belőlük.A könyv tartalmát illetően szokás szerint el lehetne vitatkozni azon, hogy pont ezek lennének-e a földkerekség legjobb merülőhelyei. A választ akkor tudnám, ha merültem volna már mindenhol, de messze nem ez a helyzet. A könyv egyébként az 1997-es első változat frissítése, valószínűleg most került be pár nem trópusi merülőhely, és egy roncs is. A szerző ugyanis kihagyta a sokak által nagyon kedvelt roncsok többségét (nincs megemlítve a Thistlegorm, a Yongala, a Spiegel Grove, a Zenobia), ezek nyilván a szintén a kiadó korábbi kiadványaiból kiemelt fejezetekre alapozott könyvekben (pl. Roncsok) jelentek meg. Az is kérdéses, hogy mennyiben szerencsés csak egy-egy merülőhelyről írni egy körzetben, mert attól, hogy valahol akad egy érdekes hely, maga az úticél még nem feltétlenül ideális búvártúrára. Persze ettől át lehet lapozni a könyvet, sok helyről vannak szép fotók, a térkép melletti kis adattáblában van némi hasznos információ, és az időnként túl magasztos stílusban írt szövegekből is ki lehet szűrni bizonyos dolgokat.
Ami viszont nagyon idegesítő volt, az a végig jellemző kettős mértékegység-használat. Nem tudom mi jelentősége van mindenütt használni a lábat, a mérföldet, a Fahrenheitet, zárójelben utána pedig jön ugyanaz méterben, kilométerben és Celsiusban. Mivel elég sok adattal igyekeznek dolgozni a szerzők, nehezen olvashatóvá válik a szöveg. És persze a sok átváltás miatt előfordulnak hibák: például a Fernando de Noronha sziget távolsága kapcsán szereplő két adat (1200 mérföld és 350 kilométer) meglehetősen ellentmondásos. A koronát az teszi fel az egészre, hogy a szövegben gyakran előfordul a "néhány yard" kifejezés, pedig azt a mértékegységet aztán tényleg kevesen és kevés helyen használják manapság. A szokásos módon problémát okozó fajnév-félrefordítások, illetve a mindenhol angol néven ismert, de magyarra mégis lefordított helynevek kevés helyen fordulnak elő, és ezek már szinte fel sem tűnnek.
Szóval megint van egy új könyv, amit a búvár akár a könyvespolcára is tehet. A Víz alatti csodák messze nem hibátlan, de aránylag szép, az ára pedig szerintem méltányos. Így aztán mindenki egyéni ízlésére van bízva, hogy a mostanában megszaporodó merülőhely-összeállítások közül ezt választja-e. Azt kell mondjam többszöri átlapozás után, hogy egyáltalán nem unszimpatikus könyvről van szó, az én rangsoromban van, ami mögé szorulna. Egyszerűen azért, mert úgysem arra használjuk az ilyen könyveket, hogy valódi kalauzunk legyen egy távoli ország merülőhelyein, hanem sokkal inkább gyönyörködünk a még nem ismert búvárparadicsomokban.
Víz alatti csodák - A világ legszebb búvárparadicsomai
Egidio Trainito
Alexandra Kiadó, 2007
Ár: 5,999 Ft
(átlag: 4) átlagos nehézségű 
Kecskemét
