Világok harca - a búvárrendszerek
A búvárkodásról1/2. oldal
Gyakori kérdés a tanfolyam előtt álló búvárjelöltek részéről, hogy milyen rendszerben érdemes tanulniuk. Most arra vállalkozunk, hogy a legismertebbekről ejtsünk néhány szót, de igazságot sajnos mi sem fogunk tenni.
A Magyarországon ismert szervezetek közül a többség amerikai rendszerben egymásra épülő tanfolyamokat kínál a kezdőtől a hivatásos búvároktatóig. Ezeknél a kedvtelési búvárképzésben az első lépcsőfok a nyílt vízi búvárminősítést adó tanfolyam, amit a legtöbb rendszer Open Water Divernek nevez. Ez a végzettség lehetővé teszi, hogy két ugyanilyen minősítésű búvár együtt önállóan merülhessen, már ahol a helyi előírások ezt lehetővé teszik. (Többek között Magyarország az egyik ilyen hely.) A kezdő tanfolyamot végzett búvároknak az amerikai típusú rendszerek általában 18 méteres maximális mélységet javasolnak. Ezek után haladó-, mentő- majd mesterbúvári kurzusokon lehet egyre magasabb fokú képzettséget szerezni. A szervezetek többsége különféle specialitás tanfolyamokat is szervez, amelyek egy-egy területen való továbbképzésre nyújtanak lehetőséget. Ezekről azonban jó tudni, bár feljogosítanak arra, hogy 41 méteren lebegve pislogjunk, mi van még lejjebb, vagy körbeússzunk egy roncsot, esetleg bevilágítsunk egy üregbe, de valódi technikai búvárképzettséget igénylő tevékenységek (például kevertgázos mélymerülések, behatolásos roncsmerülések, barlangi merülések) végzésére semmiképpen nem képesítenek. Aki a hivatásos búvárrá válás útját választja, annak a megfelelő búvártapasztalat és kedvtelési búvár képzettség (ez jellemzően a mentőbúvári tanfolyamot jelenti) birtokában lehet résztvenni ilyen tanfolyamon. Az első lépcsőfok a merülésvezetői (Divemaster) tanfolyam, ami feljogosít a munkavállalásra. Az oktatóvá (Instructor) váláshoz újabb tanfolyamot kell végezni, de ez nagyon messze van azok számára, akik még csak az alapfokú tanfolyamot hirdető iskolák között böngésznek. Mindenesetre szeretném megjegyezni, hogy az írás a 2004 őszi állapotokat rögzíti, és semmilyen téren sem kizárt a változás a közeljövőben, hiszen a rohamosan bővülő piachoz alkalmazkodni kell.
A NAUI (National Association of Underwater Instructors) 1960-ban alakult az USA-ban, az egyik legnagyobb múltú, legelismertebb szervezet. Mindenesetre azok a gyakran hangoztatott érvek, amik a több évtizedes fennállásra vagy arra a tényre hivatkoznak, hogy az amerikai hadsereg búvárait is NAUI rendszerben képzik, a kezdő búvár számára nem sokat jelentenek. Az előbbi azért, mert most nem 1960-ban vagyunk, és az eltelt idő alatt sok más szervezet is komoly oktatási szisztémát dolgozott ki. Az utóbbi érv pedig elég komikusnak tűnhet, amikor a teljesen kezdő búvárjelölt mondjuk a dorogi tóban ejti meg éppen első merüléseit. Ráadásul általában az oktatók sem a US Navy obsitos katonái... A lényeg az, hogy ebben a rendszerben sincs semmi akadálya annak, hogy jól képzett búvárrá váljon valaki, ha az oktatója felkészült és lelkiismeretes. Amit érdemes tudni az az, hogy a többi amerikai típusú rendszerrel szemben az alapfokú búvárvégzettség elnevezése itt nem Open Water Diver, hanem Scuba Diver. A tanfolyamot 15 éves kortól lehet elkezdeni, a 12-14 éves korosztály ún. Junior Scuba Diver minősítést szerezhet.
A PADI (Professional Association of Diving Instructors) azzal büszkélkedhet, hogy messze a legtöbb búvárt képezte ki a világon. Ez azonban sem azt nem jelenti, hogy az ilyen kártyával rendelkező búvárok színvonalasabb képzést kapnak, sem pedig az ellenkezője nem igaz, miszerint a PADI-búvárok a tömeges képzés miatt mind kamikaze módjára merülnek. Ennek oka a bevezetőben hangoztatott nézet, miszerint az oktató személye a döntő, így hát nyilván akadnak nagyon és kevésbé jó PADI-oktatók is. A pár ember által híresztelt pletyka, ami a PADI-búvárok sok balesetére vonatkozik, valóban csak híresztelés, mert ezt semmiféle komoly statisztika nem támasztja alá. (Ne feledjük, az USA-ban igen komoly és drága perek elé nézne a PADI, ha sorozatosan citálnák bíróság elé a bizonyíthatóan gyenge oktatási színvonal miatt.) Gyakran szokták a PADI pénzéhségét is emlegetni ellenérvként, de aki valamelyest tisztában van a tanfolyamok árával, aligha tapasztalhatta, hogy a PADI-tanfolyamok nagyságrenddel drágábbak lennének a többinél. Az viszont kétségtelen, hogy számtalan kiegészítő és bevezető tanfolyamot ajánl a PADI, de ezeket elvégezni senki számára nem kötelező. Búvárként tehát nem jár rosszabbul anyagilag egy búvár sem, aki a PADI-t választja. A tanfolyamokkal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a Discover Scuba Diving és a Scuba Diver kurzusok tipikus nyaralási programok, ahol igen rövid fejtágítás után a víz alatti világból kaphatnak egy kis ízelítőt a turisták, de ezek nem adnak valódi búvárvégzettséget. Az Open Water Diver tanfolyam 14 éves kortól kezdhető, 10-14 éves korban pedig Junior Open Water Diver tanfolyamot végezhetnek a fiatalabbak. De a PADI már az ennél kisebbeket - pontosabban fogalmazva a szüleiket - is megcélozza, a 8 éves kortól kezdhető Seal Team és Bubblemaker programokkal. Nem nehéz megfejteni a PADI üzleti sikerének a titkát: minden réteg számára kínál programokat. Viszont egy ekkora és ilyen felfogású szervezetnél bizony előfordulhat, hogy a Magyarországhoz hasonlóan kis piacnak számító országokra kevés gondot fordít, annak idején sajnos elég sok időbe telt, amíg megérkezett a kártya, és az ügyek intézése sem ment túl gördülékenyen. Fontos megemlíteni, hogy a PADI a Project Aware program keretén belül sokat tesz a környezetvédelmi felvilágosító munkáért.
Az írás a következő lapon folytatódik!
(átlag: 4.5) átlagos nehézségű 
Budapest
