Közös felelősség
A búvárkodásrólBöngészem a búvárbalesetekről szóló híreket. Gyakran kerül szóba a bázisok felelőssége, akiknek időnként hatalmas kártérítést kell fizetnie.
![](/pic/buvar/buvar_parton07.jpg)
Bizony vannak olyan esetek, amikor nagyot hibázik a még oly professzionális búvárbázis is. Ezek jelentős részének nincs komoly következménye, de amikor tragédia történik, a mai internetes világban gyorsan terjed a hír. Fórumokon vitatják meg a hibákat a búvárok, persze első kézből származó információk hiányában nehéz ítéletet mondani. Ám az eseteket elemezni, továbbgondolni így is hasznos.
A közelmúltban olvastam egy esetről. Egy karib-tengeri búvárbázis egyik 43 esztendős, haladó búvár végzettséggel rendelkező vendége vesztette életét. Mivel nem találtak neki társat a páratlan számú merülőcsoportban, egyedül búvárkodott (arra nem tért ki a hír, hogy teljesen önállóan merült-e, vagy azért a csoporttal tartott- lám, a másodkézből származó információk most sem adnak lehetőséget hibátlan elemzésre), és nem bukkant fel a merülés után, hiába indultak keresésére.
A média felelőssége nem kicsi, hiszen a hírt közzé tevő oldal egyből rámutatott a társmerülés fontosságára, amit a búvárbázis elhanyagolt. Tudjuk jól mi is: egy búvár nem búvár, tehát a bázis felelős- részben! Van egy nagyon fontos dolog, és az egész cikk ezért íródott: mi magunk is felelősek lehetünk adott esetben. Ez nem olyan hiba, mint amikor a búvárhajón nem számolják az embereket, és valakit a vízben felejtenek, vagy amikor rossz felszerelést adnak ki bérlésre. Itt bizony az áldozatnak is tudnia kellett volna, hogy sem képzettsége, sem felszerelése nem jogosítja őt fel egyedül merülésre.
![](/pic/buvar/buvarok_felszinen07.jpg)
Mi magyar búvárok évtizedekig inkább az önállóságra voltunk nevelve. Magunknak szerveztünk hazai vagy adriai merüléseket, mi voltunk a felelősek mindenért. De most már nagyon sok a búváriskola és túraszervező, sokan hagyatkoznak az oktatók profizmusára. Alapvetően ennek így is kell lennie, ráadásul kezdőként, kevés tapasztalattal teljes mértékben elfogadjuk azt, amit a sokkal többet látott búvár mond. Ez így is van rendjén, egészen addig, amíg a mondandó nem áll teljes ellentétben azokkal a sokat sulykolt alapokkal, amiket még egy kezdőnek is tudnia kell.
Példákat mondva: nem kell elhinni, hogy lötyögős ruhában is ki lehet bírni a hideg vízben, maximum egy kicsit fázunk; nem szabad kihagyni a felszerelés- és társellenőrzést, mert csak időrablás; nem lehet egyedül merülgetni menni csak úgy, hiszen mi baj lehet nyugodt és sekély vízben. Szóval talán a családtagok kárpótlására adott dollárezrek javítanak az anyagi helyzeten, de senki életét nem adják vissza. Azért pedig mi is felelősek vagyunk, és bármekkorát hibázik esetleg egy búvárbázis, elég gyakran elkerülhető a baj, ha a búvár is vigyáz magára.
Ezentúl tehát ha valaki hozzám hasonlóan böngészi a búvárbalesetes híreket, arra is gondoljon, adott esetben ő mit tett volna, és hogyan kerülhette volna el a bajt. Talán egyszer az élete, testi épsége múlhat rajta.
GR