IX. Búvárfotós OB
Fotózás3/4. oldal
Hogy állt össze a zsűri?
D. T.: Nagyon nehéz volt, mivel a magyar búvárfotósok száma nem olyan nagy, hogy a zsűriben és a jelentkezők között is kellő számban képviseljék magukat. Nomeg a fődíj lehetőségéről sem akartak lemondani a jelöltek. Éppen ezért olyan tagokat kerestünk, akik értenek a természetfotózáshoz vagy fotóművészek, de nem kívánnak indulni a pályázaton. Azt hiszem, nagyon jó zsűri állt össze, azonban sajnos, időegyeztetési problémák miatt nélkülöznünk kellett Manek Attilát, az MTI fotófőszerkesztőjét a munkából.
Hogyan dolgozott a zsűri? Hogyan alakult ki az ítéleti rendszer?
D. T.: A zsűri munkáját megalapozó szabályrendszert nagyon demokratikusan alakítottuk ki. A Galatheába összehívtuk a búvárfotósokat és közösen határoztuk meg a pályázati és zsűrizési szempontokat.
A bajnokság nyertesét az összetett pontszámok alapján hirdettük ki, így minden egyes képet külön pontoztunk le, kategóriánként külön haladva. Ez a módszer biztosította azt is, hogy kategória nélkül is minőségi sorrendbe állíthatóak, függetlenül, hogy kategórianyertes-e vagy sem. Ez azonban megnehezítette a munkát, ugyanis nemcsak az első 10 között kellett végső sorrendet felállítanunk, hanem a 16 és 17 között is minőségi különbséget kellett tennünk.
Az objektivitás biztosítása érdekében a hat fős zsűri képenként titkosan pontozott az alkotók nevének ismerete nélkül. Az egyes kategóriákba benevezett képek pontozása után galatheás segítőink összesítették az egyes zsűritagok által adott pontokat. Egy kép összpontszámánál a legmagasabb és legalacsonyabb szélsőértékeket nem vettük figyelembe, így minden képnél csak 4 zsűritag pontszáma döntött, elkerülve a felül és alulpontozás lehetőségét, egyébként 1-től 9-ig lehetett pontot adni. Az összesítés után újra áttekintettük a kategóriában szereplő képek sorrendjét és ezután véglegesítettük a pontszámokat, immár nyilvánosan. Ezzel a módszerrel elértük, hogy a zsűritagok saját szakmai véleménye mellett a konszenzusos egyetértés is érvényre kerüljön.
Bevallom, hiába volt névtelen az ítélethozatal, sok esetben megismertük az alkotók keze-munkáját, illetve volt olyan, aki már ismert művel jelentkezett...
El kell mondanom, hogy korábban nyilvános volt a zsűrizési tevékenység, azonban a képek számát tekintve ez időben nehezen lett volna megoldható. A nyilvánosságot azonban mindenképpen fontosnak tartjuk, ezért ragaszkodtunk ahhoz, hogy az eredményhirdetésen minden egyes kivetített kép esetében láthatóvá tegyük melyik zsűritag milyen pontszámot adott. A pályázóz a díjátadáskor megkaphatták elektronikus adathordozón a részletes pontozást. Ezáltal teljes mértékben felvállaljuk döntésünket!
A kategóriák milyen rendszert követnek?
D. T.: A kategóriákat hibrid módon alakítottuk ki. Egyrészt megtartva a ’70-es években kialakult magyar bajnokság hagyományait, másrészt a nemzetközi versenyen megszokott kategóriákat is figyelembe vettük. A Mérséklet övi és az Édesvízi a magyar hagyomány része. Mindkettő a korábbi szűk utazási lehetőségek miatt volt, ugyanis kevesen jutottak el a színesebb és szebb fotókat eredményező trópusi tengerekbe. Másrészt a hazai vizek magas fokú szennyezettsége miatt, sajnos, egyre kevésbé megvalósítható az itthoni fotózás. A Makró (de nem hal) kategória pedig a nemzetközi rendszer része.
Végül csak egy kérdésem maradt. Melyik volt a kedvenc képed?
D. T.: Az édesvízi kategória nyertese. Olyannyira misztikus képileg és színeiben. A zöld színek kavalkádja és harmóniája engem igazán megfogott. Még egyszer gratulálok minden résztvevőnek!
Az írás a következõ lapon folytatódik!