Kuponnal vagy nélküle
A búvárkodásról2/2. oldal
Egyébként is félelmetes jelenség az, amikor valaki egyenlőségjelet tesz ár és minőség közé. (A fenti repjegyes példa is mutatja, az ember inkább csak a saját területén finnyás.) Soha nem volt igaz, hogy a legdrágább tanfolyam a legjobb, mert ha így lenne, akkor egy kókler félmilliós képzése szuperbúvárt csinálna egy teljesen kezdőből. Természetesen lehetnek összefüggések a tanfolyam ára és a kapott szolgáltatások között, de pusztán ez alapján senki, soha nem mondhatja meg, mit kap a tanuló- egyszerűen azért, mert minden oktatónak más a háttere. Néha egészen ijesztő vádakkal illetnek bizonyos fórumokon egy-egy embert az árak alapján, miközben sem őt, sem a munkáját nem ismerik.A kulcskérdés valójában a színvonal. Abban lehet mit tenni, hogy a búvárkodás iránt érdeklődők megtudják, mi is az a búvártanfolyam, és ezért nem árt, ha mondjuk a nagy rendszerek oldalán elérhető, mit kell tartalmaznia egy komplett búvártanfolyamnak. Két órányi videózás nem olyan, mint a több alkalomra felbontott, részletesen előadott elmélet. Egy rövidke uszodai gyakorlás 8-10 fős csoportokban nem olyan, mint két hosszabb, kis csoportos védett vízi foglalkozás. Egy napra összezsúfolt három merülés ("olyan ügyes vagy, elég azt a negyediket csak beírni") nem ugyanaz, mint négy önálló, minden gyakorlatot tartalmazó, két napra elosztott nyílt vízi merüléssorozat, ahol mindenki jó állapotú, méretének megfelelő felszerelést kap. Arról nem is beszélve, hogy néhány oktató plusz merülést, pluszt tudást kínál, míg vannak, akik csak korlátozottan használható (pl. PADI Scuba Diver) végzettséget adó tanfolyamot hirdetnek, alig kevesebb pénzért - ilyenre befizetni szinte kidobott pénz. Persze kezdőként nem könnyű eligazodni a tucatnyi rendszer különféle előírásai közt, de alapszabályként talán leszögezhető, hogy alapos, vizsgával záruló elmélet, minden feladatra kiterjedő, többszöri gyakorlásra is lehetőséget adó védett vízi és legalább négy merüléses, hivatásos által felügyelt nyílt vízi rész kell ahhoz, hogy valaki többé-kevésbé önálló búvárrá válhasson. (Ezt a szintet a legtöbb rendszer, így a PADI, az SSI, a UEF, a NASE Open Water Divernek nevezi, a NAUI Scuba Divernek, a CMAS pedig * azaz egy csillagos búvárról beszél.) Az is nagyon elszomorító jelenség, hogy a kedvezményes ajánlatban néha csak korlátozott szolgáltatás foglaltatik benne, mert csak az elméleti oktatást tartalmazza (a nyílt vízre külön oktatói napi díj van?), a könyvet, a belépőket külön kell fizetni- ha ezt mind összeadjuk, gyorsan közel kerül a szuperolcsó tanfolyam ára egy teljesen átlagoséhoz. Ez a fajta hozzáállás pedig több, mint megkérdőjelezhető, mert enyhén szóval becsapás jellege van.
A lényeg tehát nem az ár, hanem a minőség. Mindig is voltak, akik nem kértek sokat a tanfolyamért, mégis meg kellett dolgozni náluk a kártyáért. Ha a kuponos oktató jól végzi a munkáját, akkor az alapvetően az ő dolga, hogy színvonalas munkát végez, mégsem keres vele szinte semmit. Amennyiben máshogy találja meg a számítását, ez a saját üzleti döntése és kockázata- a részleteket átolvasva kiderülhet, hogy esetleg mi feláras az elsőre nagyon olcsónak látszó tanfolyamban, néha az akció előtt emelik meg erősen a normál listaárat, netán más tanfolyamokat adnak ajándékba az alaptanfolyam mellé. Mindez részletkérdés. Az viszont fontos, hogy aki nem dolgozik jól, annak a hibáiról tájékoztatni kell az oktatási rendszerét, attól függetlenül hogy mennyit kért a valódi tudást nem takaró kártyáért.
Ám ne feledjük azt, amit fentebb fejtegettem: a búvártanfolyam egyszeri befektetés. Igen, lehet féláron végezni, de ha valaki egy drágább tanfolyamot végez, azt a pénzt is csak egyszer kell kifizetni. A búvárkodásban az első tanfolyam költsége csak minimális szelet hosszú távon, az igazán nagy pénzeket a felszerelésekért és a későbbi búvártúrákért kell majd kifizetni. Meglehet, 25-30 ezerrel olcsóbb egy kuponos tanfolyam, de ennyit simán meg lehet fogni egy jó felszerelésakció vagy egy last minute áron foglalt szafari révén ha valaki nyitott szemmel jár. Ezért ha valakinek a barátai, ismerősei egy nagyon jó oktatót ajánlanak, akiben teljes mértékben megbíznak, akkor vásárlóként nem feltétlenül az árat kell nézni. (Hozzátéve hogy természetesen minden árszínvonalban vannak korrekt szakemberek, tehát a jó nem szükségszerűen drága.) A búvárképzés jelen formájában igen rövid, és nem kétséges, 4-5 nyílt vízi merüléstől senki nem válik Cousteau kapitánnyá. A cél viszont az lenne, hogy olyan tanfolyamot végezzen a búvárjelölt, ami hosszú távon is lelkes hívévé teszi a víz alatti kalandozásnak. Ez pedig nem pénzkérdés. Aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy barátai révén egy jó oktatót, majd egy jó csapatot is kifoghat, annak nem érdemes pár ezres miatt vacillálnia.
Akinek semmi háttere vagy kapcsolata nincs, az úgyis jórészt az ár alapján dönt, de nekünk, akik már régen a búvárkodás szerelmesei vagyunk, nem azzal kell foglalkozni, ki oktatta a kezdőt, hanem azzal, hogyan segíthetünk tanáccsal, odafigyeléssel. A hobbink különlegessége miatt mi mindig befogadó, sajátos közösség voltunk és remélhetően azok is maradunk a jövőben. A búvárkodásnak ezt a közösségi, összetartó jellegét kellene megőrizni, és mivel ehhez a kedvteléshez mindig is szükség volt a hivatásosok munkájára, ha sok és lelkes búvár van, megtalálja a számítását a profi is és az átlagbúvár is.
GR
(átlag: 2) könnyű körülmények 
Szolnok
