»» ««

Tíz nap a mélyben

Tudomány

Amerikai kutatók a tenger mélyén töltenek tíz napot a floridai Aquarius víz alatti laboratóriumban.

(C) Mark HayA Georgia Tech biológiaprofesszora, Mark Hay által vezetett kutatás célja az, hogy a karib-tengeri korallzátonyok megvédését és regenerálását segítő ismeretekhez jussanak. Ezt a szeptember 13-án kezdődött kísérletben elsősorban a moszatokat fogyasztó élőlények megfigyelésével tervezik megvalósítani. A 10 napos misszióban két PhD hallgató és egy további kutató vesz részt a professzor társaságában: 15 méteres mélységben tartózkodnak majd a különleges tengeri alatti laboratóriumban. A nagyjából busznyi méretű Aquarius laborban különféle vizsgálati helyiségek és lakórészek kaptak helyett, összesen maximum hat ember elhelyezését biztosítva a kutatások teljes időtartama alatt.

Mark Hay vizsgálata azt szeretné kideríteni, hogy a moszatok illetve az azokat fogyasztó halak milyen kapcsolatban állnak a korallzátonyokkal. Úgy gondolják, hogy a moszatok árthatnak a koralloknak, ám a moszatevő halak kordában tartják azoknak a növekedését. Ismét egy olyan kapcsolat kerül tehát a fókuszba, ami jelzi, mennyire összetett és egymással szoros kapcsolatban levő elemek alkotják a zátonyok élővilágát. A növényevő halak más és más moszatokat fogyasztanak, míg a különféle moszatok különféle hatással vannak a korallokra. Drámai hatása van tehát annak, ha nagyon megváltozik a halak állománya valamelyik faj javára. A 10 napos kutatás során kísérletezni lehet azzal, milyen módon szabályozható a halak állománya annak érdekében, hogy a korallzátonyokat megóvhassák. Ezt úgy érik majd el, hogy a korábban kialakított, ketreccel lezárt kisebb részeken különböző összetételű halpopulációt alakítottak ki, és most talán választ kaphatnak arra, melyik kombinációnak mi lett a hosszú távú hatása a korallzátonyokra, mely moszatok okoztak a legtöbb kárt, és így tovább.

Természetesen ez csak egy összetevője a korallzátonyok világszerte tapasztalt károsodásának, de a túlhalászás miatt eltűnő moszatevő halak révén jelentős tényező lehet. Már adatok is vannak arra nézve, hogy ha elegendő van a halakból, képesek visszaszorítani a moszatok elszaporodását, és ezeken a helyeken egyre több korall telepszik meg. A mostani kutatás során kiderül, melyik lehet a korallok szempontjából legjobb kombináció, mely fajok védelmére kell nagy hangsúlyt fordítani. A víz alatti laborban lakva a búvárok többet és hosszabban merülhetnek, ami hozzájárulhat a kutatás sikeréhez.

[ UnderwaterTimes ]



 6. Bevi 2011 sze 23. 11:29  
Kb 24 ora alatt telitodik a szervezet gazzal, 15 meter melyen az oxigen parcialis nyomasa a verben meg 600 milibar alatt van amit ilyen hosszu meruleseknel a hatarnak szoktak beallitani, szaturacios meruleseknel ipari buvaroknal 380 mb <ppo<420mb benn a kamraban a harangban kicsit magasabb is lehet a hatar 1600mb ezutan mar komoly oxigen mergezesi tunetekre lehet szamitani, terapeutikus kezeleseknel 1800mb is lehet. Ipari tablazatok szerint heliox keverekkel 0-195 meter melysegig a dekompresszio szaturacio utan 45 perc/meter az utolso 15 meter pedig 1ora/meter. Bar az csak egy nagy altalanositas sok fugg a munkamelysegtol a gazkeverektol, cegek szerint valtoznak a tablazatok is. Egy munka tobbnyire 28 nap szaturacio (eszaki tenger) bar a norvegok csak 14 napot engednek. Mexikoi obol, India, Kozel Kelet senki nem ellenorzi igazan. Egy haverom 1 ev alatt 9 honapot volt szatban azt hiszem eddig ez a vilagcsucs.
 5. Bunny 2011 sze 23. 08:34  
Nem tartanék tanfolyamot, csak nagyon röviden. A gázok elnyelődése véges, miután elérték a maximumot nincs tovább. Vannak gyors és lassú szövetek az emberben, ezek ilyen tempóval nyelik és engedik ki magukból a gázt. Tehát amikor egy mélységben vagy, akkor egy idő után mindegy mennyit vagy ott nem lesz rosszabb márt már a dög lassú szövet is dugig lesz. Ezen nagyon lassú szövetek miatt a feljövetel nagyon-nagyon sokáig tart.
Ezért van az, hogy az ipari búvárok lent élnek napokat, aztán dekóznak szintén napokat majd elmennek haza fél évre pihenni. De ez nem rekreációs búvárkodás, bővebben javaslom a tudományos csatornákon az ipari búvárokról szóló műsorokat illetve Cousteau bácsi könyveit, filmjeit :)
További érdekesség, hogy mi is nyomás alatt vagyunk ugye egész életünkben, ezért is lehetséges amikor magas helyre megy valaki pl. egy alaptáborig túristaként és dekós lesz. Ugyanúgy kezelik, oxigénnel pl.
 4. jokerke86 2011 sze 22. 20:39  
Szóval akkor a "szállásukon" is 2,5 bar lesz a nyomás. Milyen keverékkel lehet azt kibírni 10 napig és hogy lehet azt kidekózni rendesen? Napokig jönnek felfele ugyanilyen vízalatti szállások segítségeével vagy egyszerűen feljönnek aztán ha túlélik az utat a dekókamráig, akkor eltöltenek benne egy hetet vagy kettőt?
 3. hopposztkopp 2011 sze 21. 21:17  
Nem a lemenetel a gond, hanem a kijövetel. A "munkaidő" lesz sokkal hosszabb, mert nem nullára, hanem tizenöt méterre kell kidekózni. Persze mikor tíz nap után kijönnek, az már egy elég rendes dekóidő lesz.
 2. jokerke86 2011 sze 21. 21:08  
"A víz alatti laborban lakva a búvárok többet és hosszabban merülhetnek, ami hozzájárulhat a kutatás sikeréhez." - ezt hogy kell érteni? 15 méterre elég gyorsan le lehet menni, uh egy ilyen 10 napos lentlakással olyan rengeteg időt nem fognak megspórolni.
A további 1 bejegyzés a fórumban olvasható.

Merülőhelyek

Ras Mohammed, Dunraven Wreck

Egypt, Red Sea

2/3 db alapján:érdekes(átlag: 3.7) átlagos nehézségű
max: 29m, látótáv: 10-25m , driftes

napihajós megközelítésroncs merüléskorallos, trópusi élővilág mesterséges élőhelylegalább 1.5m-es hal jelentős halraj nyílt vízben

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.
A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés