Az óceán szerkezete I.
Tudomány1/2. oldal
Egy hosszabb témakörbe kezdünk bele a Tenger Enciklopédiája ismeretterjesztő sorozatunk soron következő részében.
 |
|
A világtenger
|
A tengerszint -geológiai idővel mérve- folyamatosan változik, az óceáni medencékben lévő víztömeg mennyiségének, vagy pedig a medencék vízbefogadó képességének változása függvényében. A szárazföldek és a tengerek arányát, azok területi kiterjedését illetve mélység és magassági viszonyait az ún. hipszografikus görbe segítségével ábrázoljuk. Legáltalánosabban, a hipszografikus görbe alapján megkülönböztetjük a szárazföldi (kontinentális) szintet, amely átlagosan -200 métertől +1500 méterig terjed, valamint az óceánit, amely a -3000 és -6000 méteres mélységig terjedő mélytengeri medencéket szimbolizálja. E két kategóriába tartozó terület alkotja a Föld felszínének a legnagyobb területeit. A víz mennyisége például megnövekedhet az óceáni medencékben akkor, ha nagy tömegű, a tengervízből korábban kifagyott jég a globális felmelegedés hatására elolvad. A közismert nevén jégkorszakként ismert pleisztocén időszak (1,6 millió évtől 25.000 évig) legvégén, az utolsó eljegesedést, az ún. Würm-glaciálist követő általános hőmérsékletemelkedés miatt elolvadó poláris jégtömegekből a világtengerbe visszakerülő víz, átlag 120 méterrel emelte meg a globális tengerszintet. (A tengerszint emelkedés, kisebb intenzitással, de még napjainkban is tart.) Az óceáni medencékbe kerülő többlet víztömeg fokozatosan elárasztotta az alacsony kontinentális területeket. (Ekkor vált szigettengerré Indonézia, vagy szintén ekkor jött létre az Északi-tenger, az Adria legnagyobb része és a Perzsa-öböl.) Amikor az óceáni medencékben lévő víztömeg mennyiségének növekedése miatt történik a tenger előnyomulása, ezt eusztatikus transzgressziónak nevezzük. Előfordul, hogy az óceáni medencék vízbefogadó képessége csökken. Erre az egyik legjellemzőbb példa, amikor egy új, táguló óceáni medencében intenzívvé válik a középóceáni hátságok felboltozódása. Ez a folyamat csökkenti a medence térfogatát. Ebben az esetben is, a kiszoruló víz a kontinensek alacsonyan fekvő részeit önti el fokozatosan. Ezt a típusú tengerelöntést izosztatikus transzgressziónak hívjuk. Amikor mintegy százmillió évvel ezelőtt, a középső kréta időszakban elkezdődött az atlanti medence intenzív tágulása, az atlanti hátság kialakulása miatt, a földtörténet egyik legnagyobb izosztatikus transzgressziójára került sor. A világtenger területi kiterjedése ekkor volt a legnagyobb, és a kontinentális területeké a legkisebb, 81-19% arányban. A vízszintváltozást természetesen a világtenger vízmennyiségének csökkenése, vagy pedig a nagy óceáni medencék vízbefogadó képességének a növekedése is befolyásolhatja. Ezt a tengerelöntéssel, a transzgresszióval ellentétes előjelű folyamatot regressziónak, azaz a tenger visszahúzódásának nevezzük. Amikor például, a kontinensek vándorlása miatt, jelentősen megváltozik a nagy tengeri áramlatok iránya, bekövetkezhet az éghajlat fokozatos romlása is. A globális lehűlés miatt a pólusokon kialakul az állandó jégtakaró. Mivel a növekvő poláris jég intenzíven visszaveri a napsugárzást, emiatt egyre jobban lehűlnek a pólusok körüli víztömegek, még több jeget keletkeztetve, és erősítve a lehűlés folyamatát ekként. Az így kialakuló jégkorszakokban rendkívül nagy mennyiségű víz fagyhat ki az óceánokból, és ez globális tengerszintcsökkenéshez vezet (eusztatikus regresszió). A legutolsó eljegesedés alkalmával, a világtenger szintje a maihoz képest átlag 117 méterrel volt alacsonyabb. (Az adriai medence nagy részét karsztos mélyföld alkotta, de például száraz lábbal kelhettünk volna át ekkor Angliába is, mivel a La Manche-csatorna szintén szárazulat volt.) A vízszint akkor is csökken, ha a nagy óceáni medencék vízbefogadó képessége megnövekszik. Ezt eredményezheti a fejlődő óceáni medencék kiszélesedése, vagy a bezáródó medencék alábukási szegélyén kialakuló rendkívül mély óceáni árkok rendszere. Az utóbbi okokból bekövetkező tenger visszahúzódást izosztatikus regressziónak hívjuk. Láthatjuk tehát, hogy a világtenger vízszintje, -hasonlóan a kontinensek és a tengeri medencék helyzetéhez-, lassú, de állandó változásban van.
Az írás a következõ lapon folytatódik!
(átlag: 3.7) átlagos nehézségű 
Budapest
