Merülések Mexikóban: Cenoték
Utazási élmények1/3. oldal
A Yucatan-félsziget cenotéi elsősorban a barlangi búvárok körében ismertek, de már átlag búvárok számára is elérhetőek.
Cenote bejárata
|
Eddig rendben is van, de cseppkövek víz alatt? Igen. Miután kialakultak ezek a barlangok, a Föld klímájában nagy változás következett be. Egy jégkorszak. A bolygó vízkészletének jelentős része jég formájában halmozódott fel az északi és a déli sark körül kialakuló jégsapkákban. A félsziget földrajzi fekvéséből kifolyólag, az eljegesedés ezt a zónát nem érintette, így a vízszint csökkenésével a barlangok szárazzá váltak. A száraz barlangokban a jól ismert módon megindult a cseppkőképződés és röpke néhány ezer év alatt a természet gazdagon feldíszítette a termeket álló-, függő-, szalma cseppkövekkel és zászlókkal. A jégkorszak vége közeledtével a jég olvadni kezdett és megindult a vízszint emelkedése. Nagyjából egy időben, a Yucatan-félsziget a tektonikai mozgásoknak köszönhetően lesüllyedt és szépen lassan a cseppkőbarlangok víz alá kerültek.
A barlangokban a vízmélység általában sekély, 10 méter körüli, a hőmérséklet a terület éves középhőmérsékletének megfelelően 24-25 °C, a látótávolság több mint 100 méter és a víz áramlása alig érezhető. A fentiekből kiderül, hogy ennél ideálisabb merülőhelyeket nehéz elképzelni.
Cseppkövek a víz alatt
|
Az élővilág elég csekély, de azért néhány halacska néha elkísér víz alatti utunkra. Gyakoriak a guppik, törpeharcsák és a szerencsésebbek találkozhatnak a barlangi vak hallal is. A vízfelszín közelében néha kis édesvízi teknősöket is láthatunk. A víz alatt egyéb érdekes látnivalók is várnak ránk.
A bejáratokon át beszűrődő napfény csodállatos fénysugár játékot képez, bizonyos helyeken valóságos cseppkő erdőkben úszhatunk, máshol levegős termekben a felszínre bukkanva a dzsungel fáinak gyökereit nézhetjük- alulról. Mivel a félszigetet felépítő mészkő rendkívül porózus, ebbe a tengervíz beszivárog, és az édesvíznél nagyobb sűrűsége miatt nem keverdik vele. A partközeli (leggyakrabban látogatott) barlangokban az édes-sós víz határ 10 méter körüli mélységben található.
Fentről megközelítve először vonalszerűen elválik a két vízréteg egymástól, majd amikor beleúszunk, és 1-2 méter vastag rétegben keveredni kezdenek, a víz opálossá válik, csökkentve a látótávolságot. Ezt könnyen megelőzhetjük úgy, hogy kiúszunk a keveredési zónából fel- vagy lefelé, vagy egyszerűen nem közvetlenül az előttünk haladó búvár nyomvonalán úszunk, hanem egy picit kitérünk oldalra, így a még össze nem kevert vízben jó látótávolság mellett nézelődhetünk.
Az írás a következő lapon folytatódik!