Ahol a cápa se jár
Vörös-tenger
Régi igazság, hogy a minőségi búvárbázis nem egyenlő a minőségi merüléssel. Itt a bázison megvolt a korrekt rendszer, a segítőkészség és az ingyenes nitrox, de az első merülés előtt 22 fokos víz és 15 méteres látás került szóba, ami elbizonytalanított. Sebaj, egy vezetővel elindultunk a "welcome dive" keretén belül egy kis ismerkedésre, ami mindenki számára kötelező és persze ajánlott. A merülésre a saját partszakaszon kerülhet sor vezető nélkül korlátlan számban, vagy egyéb pontokon hajóval vagy autós túrán. Mi végig a házizátonyon maradtunk, mert oly sok csoportos merülés után jó volt mindentől függetlennek lenni. Pozitívum volt, hogy a bázist nem lepték el próbamerülők, nem kellett mindent féltve óvni és egy talpalatnyi helyért harcot vívni.Taba környéke vörös-tengeri mércével semmiképpen sem számít kiugrónak, a Sharmban megszokott nagy halrajok, vagy a déli zátonyok cápái itt ismeretlenek. Talán a sekélyebb hurghadai helyek hasonlóak, mint mondjuk a Fanadir. Kilenc merülésünk mégis kellemes volt. Ennek egyik oka a viszonylag nagy terület, a kiindulási ponttól jobbra és balra egyaránt több száz méteren át húzódott a sekély fal öt méterig, a mélyebb részen pedig számtalan koralltömb volt, egymástól 2-10 méterre, néhol egy összefüggő mezőt alkotva nagy területen. Bár nem számítottunk túl nagy halakra, azért előfordultak derekasabb sügérek, többféle muréna, számtalan bohóchal, egészen nagy tűzhalak, piros-fehér csíkos rákok, sünhal, vagy egy minket jó nagy kerülőre kényszerítő, gyanakodva méregető titán íjhal, no meg kemény- és lágykorallok is.
A másik ok? Násfay Béla mondta egyszer, hogy az az igazi búvárkodás, amikor a saját kedvedre fedezhetsz fel helyeket. Bélának ebben is igaza van. Ez nem az a fajta felfedezés, mint amikor egzotikus helyeken új, izgalmas dolgokat találsz, hanem amikor egy tipikusnak tűnő ponton fedezel fel sosem látott apróságokat. Mind a kettőnek megvan a maga varázsa. Mi most a naplóba egyetlen nagyvadat sem írhattunk, de kiderült, hol találni a legtöbb tűzhalat, merre csoportosulnak a murénák, milyen mutatványai vannak a tűhalaknak, vannak-e valahol pizsamás csigák. Az élővilág egyébként picit eltér a más helyeken megszokottól, nem ugyanazok a fajok élnek itt, mint délen. A navigálás nem lehet gond, hiszen a fal észak-déli irányú, nyugatra úszva bármelyik pontról a hotel partján fog a búvár kikötni.
Egy szó mint száz, igen lassú és békés merüléseink voltak, ahol senki nem zavart, hiszen időnként egész nap csak mi ketten merültünk a házizátonyon. A 22 fokos víz az előrelátóan vitt vastag ruha miatt nem volt gond, a 10-15 méteres látás pedig nem számít, ha mindent csak karnyújtásnyiról nézel. Ha kedvünk támadt, lesétáltunk a bázisra, kértünk két nitroxos palackot, aztán besétáltunk a vízbe. Ez gyorsan feledtette, hogy ennél van látványosabb hely Egyiptomban, de azért ezt a fajta a merülést csak annak tudom jó szívvel ajánlani, aki számára ez a szabadság a legfontosabb. Kamerával vagy nagyítóval felszerelkezve sok mindenre bukkanhatnak, és nem utolsósorban egy könnyed, igazán pihentető nyaralásuk lehet. Talán október-november lehet itt a legjobb, meleg vízzel, de nem tikkasztó kánikulában. Nem állítom, hogy rendszeresen fogunk ide elzarándokolni, de ha megint igazán lazítani, kikapcsolódni szeretnénk, észben fogjuk tartani a helyet.
GR
(átlag: 4.5) átlagos nehézségű 
Thaiföld
