Minden korábbinál nagyobb lehet a tengeri halálzóna

Az előrejelzések szerint idén rekordot dönt a Mexikói-öbölben kialakuló halálzóna nagysága.

Az algákon kívül szinte minden magasabb rendű életformát nélkülöző víz felülete már tavaly is 17.255 négyzetkilométer volt, és a tudósok szerint idén minden feltétel adott ennek jelentős túllépéséhez.

A halálzóna vize szinte teljesen oxigénmentes, így nélkülözi az életet. Kialakulásához elsősorban a Mexikói-öbölbe ömlő folyók által szállított hatalmas tápanyagmennyiség járul hozzá, ez ugyanis ösztönzi az algák szaporodását, amelyek bomlása kivonja az oxigént a vízből.

A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy az öbölbe ömlő legnagyobb folyó, a Mississippi háromszor annyi tápanyagot szállít, mint 50 éve.

Sokan a halálzónát teszik felelőssé az öbölben bekövetkező cápatámadásokért is, mivel a ragadozók - más mobil élőlényekkel együtt - kénytelenek elhagyni a hatalmas élettelen területeket. A lassabb állatok egyszerűen elpusztulnak.

A Louisiana Állami Egyetem egyik kutatója kijelentette: idén valószínűleg megdől az oxigénben rendkívül szegény tenger területének eddigi rekordja, mert a kulcsfontosságú májusban nagyon magas volt a Mexikói-öbölbe érkező nitrát mennyisége.

Eugene Turner szerint ennek oka lehet az intenzívebb és nagyobb területen folytatott földművelés vagy a különleges időjárási viszonyok együttállása.

A nitritterhelés olyan magas, hogy a szakemberek szerint akár a 22.000 négyzetkilométert is elérheti a halálzóna nagysága, amely duplája a kilencvenes évek átlagának.

Mindazonáltal egy erős viharszezon keresztülhúzhatja a számításokat, hiszen a viharok összekeverik az oxigénhiányos és az egészséges tengervizet.

Közben az ENSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy a tengeri halálzónák egyre gyakrabban alakulnak ki szerte a világon az intenzív mezőgazdaság miatt, ráadásul az algavirágzás a halak állományát is megtizedeli.

[ inforadio.hu ]

7. sealaci		2007 júl 31. 10:36

Ja tényleg, nitrit-nitrát. www.hik.hu (nem magamtól vagyok ilyen okos:)) : A nitrogénciklus első lépéseként fixálódott elemi nitrogén révén létrejött szerves nitrogén bomlása adja a ammóniát. Ha a vizes rendszerbe szennyvízkibocsátás, vagy a növényi részek bomlása révén ammónia jut, akkor amennyiben elegendő oxigén áll rendelkezésre, az mindig oxidálódik nitritté és nitráttá. Az oxidációt csaknem minden vízben megtalálható Nitrobakter és Nitrosomonas végzik. NH₄⁺ + OH^- + 1,50₂ Nitrosomonas › NO₂^- +H⁺ + 2H₂O No₂^- + 0,50₂ Nitrobakter › NO₃ Az egyenletekből kitűnik, hogy a nitrifikáció jelentős oxigénmennyiséget fogyaszt el a vízből.1g NH₄⁺ oxidálásához 4,57 g O₂ szükséges. Mindkét baktérium szigorúan kemoautotrof szervezet, azaz szénforrásként kizárólag szervetlen szenet használnak: nagy mennyiségű szerves szén jelenlétében nem is szaporodnak. Ez az oka annak, hogy a szennyvíztisztítás során először a szerves-szén-tartalom, azaz a BOI csökken és a nitrifikációs folyamat csak később indul be. Az ammónia-nitrit átalakulás optimális körülményei eltérnek a nitrogén-nitrát átalakulástól. Az ammónia-nitrát folyamat pH függő, az ammónia átalakulása 8-9,5 pH között a leggyorsabb. Eltérő a két folyamat hőigénye is; a nitritképzők nem tűrik a hideget, 10 °C alatt a Nitrosomonas működése lelassul. Mivel a szerves-nitrogén bomlása ammóniáig (ammonifikáció) hidegben is megtörténik, így 10 °C alatt vízben az ammónia "relatíve feldúsul". Ez az oka, hogy télen - azonos terhelés mellett - az ammóniatartalom mindig magasabb, mint nyáron. (A Dunában mért nyári átlagértékek 0,5 mg/l, míg a téli értékek elérik a 3 mg/l koncentárciót is!) A ammónia-nitrit átalakulsá pH és hőfok függésén túlmenően a reakciók időigénye is eltérő. A Nitrobakter sokkal gyorsabban szaporodik el, mint a Nitrosomonas, az ammónia-nitrit átalakulás mindig lassab folyamat, mint a nitrit-nitrát szakasz. A vizes rendszerekben a nitrit soha nem szaporodik fel, azonnal tovább bomlik nitráttá, s csak átmenetileg, kis mennyiségben mutatható ki.

6. urobi		2007 júl 31. 09:14

Nitrogén-ciklus A vizekben a nitrogén nagy része az élőlények szervezetébe beépítve található. Az innen kikerülő szerves anyagok (pl. a képződő salakanyagok) és a vizekbe jutó ételmaradékok, tápok, csalik (drága jó horgászok éves szinten 5-6 mázsát etetnek adott területen) stb. lebomlanak, ennek során különféle átmeneteken megy keresztül a képződött bomlástermék. Ezek a vizekben lakó állatok számára káros anyagok, ugyanakkor a növények számára tápanyagot jelentenek. A vizekbe rendszeresen juttatunk be a táplálékkal nitrogént szerves anyagok formájában. Az élő szervezetek a növekedésük során beépítik a bejutó tápanyagok egy részét, de a maradék felhalmozódhat. Ha a vízből nem kerül ki rendszeresen a nitrogénkészlet egy része valamilyen módon (mechanikai szűrés, fehérjehabozók, nitrát lebontása, túlszaporodott növények ritkítása, vízcsere stb.) akkor a nitrogén fel fog halmozódni valamilyen formában. A nitrogén-ciklus az élőlények testét alkotó szerves anyagból indul ki és ugyanide tér vissza. A szerves anyagok bomlásakor számtalan különféle anyag szabadul fel. Ezek között sok olyan van ami problémákat okoz. A legfontosabb ilyen az ammónia (NH3). A nitrogén-ciklus kiinduló anyaga, a folyamat során lebomlik és eltávolítható a vízből. Ezért annak ellenére hogy rendkívül mérgező ritkán okoz gondot.A bomlás során szén-dioxid és sokféle szerves sav keletkezik, amik a víz kémhatását és keménységét csökkentik. A keletkező foszfátok felhalmozódnak a vízben, az eredmény algavirágzás lehet. Az ammóniát a nitrogén-ciklus első lépéseként baktériumok nitritté alakítják. Ez is mérgezõ, de kevésbé. Második lépésként a nitrit nitráttá alakul, szintén baktériumok közreműködésével. Ez a két átalakulás sok oxigént igényel. A keletkező nitrát kevéssé mérgező, de ennek a koncentrációját is alacsonyan kell tartani. Ugyanis a nitrát növényi tápanyag, emiatt nagy mennyiségben erős algásodást idéz elő. Az algákat csak a tápanyagszegény környezet tarthatja ellenőrzés alatt, a koralloknak ugyanis erős megvilágítás szükséges ami az algáknak is rendkívül kedvező. A nitrát eltávolítása: két útja van. Az első, hogy a növények felhasználják tápanyagként. A nitrát felhasználásával a nitrogén-ciklus bezáródik, ismét élőlények testébe kerül a nitrogénkészlet. A másik módszer szerint megfelelő baktériumok oxigénszegény környezetben a nitrátot nitrogéngázzá bontják le, ami vízben rosszul oldódik és elillan. Ezzel eltávolítottuk a nitrogén egy részét a nitrogén-ciklus körforgásából. A módszer veszélyes is lehet, ugyanis ha túl alacsony az oxigénszint (kb. 1 mg/l alatt) akkor kénhidrogént (H2S) termelő baktériumok szaporodnak el amik rendkívül mérgező anyagokat állítanak elő. A nitrátbontó baktériumok nagyon hasznosak, jelen vannak az élőkövek mélyebb rétegeiben és a talajban is, jelentős munkát végezve. Megjegyzendő, hogy a növények nem csak a nitrátot használják tápanyagul hanem közvetlenül az ammóniát és a nitritet is, sőt ezeket még hatékonyabban képesek feldolgozni. Így megkerülik a nitrogénciklus egy részét és gyorsítják a vizek méregtelenítését.

5. vizidino		2007 júl 30. 05:25

NO3- + O2 -> NO2- ? nekem nem jon ossze
Előzménye: 'sealaci' (3)
4. Luciferin		2007 júl 29. 17:46

Amónia - nitrit - nitrát.
Előzménye: 'sealaci' (3)
3. sealaci		2007 júl 29. 10:33

Vizidino! Ha bomló növényi anyagok vagy ammónia jut a vízbe, az az élővizeket nitrogénnel (nitráttal) terheli. Egyes baktériumok (pl. nitrobacter) oxigén jelenlétében a nitrátot nitritté alakítják, ezzel is megkötve a vízben lévő oxigént.

Minden korábbinál nagyobb lehet a tengeri halálzóna

Metán alapú ökoszisztéma

Óriási halálzóna alakulhat ki

Villámgyorsan terjed a halálzóna

Növekednek a tengeri halálzónák

A "halálzóna" miatt támadnak a cápák a Mexikói-öbölben

Merülőhelyek

Tobia Arbaa

Technical Diving Training - Farkas Dóra