»» ««

Szlovéniai barlangolások

Utazási élmények
2/2. oldal


A másik izgalmas felfedezésünk, a Bilpa melletti állomáshelyünktől 25 km-re található kisebb, ismert szárazbarlang két járatát összekötő víz alatti szakasz kutatása.

Bilpa, csepel sziget
Bilpa, "Csepel sziget"
A barlangot, egy helyi vendéglátónk mutatta meg nekünk, egy kis borozgatás, sütögetés alkalmával. A szifonokat ismerték, azonban megmerülni gyakorlatilag nem merülte meg még senki. Egyik túránk alkalmával megterveztünk egy beúszást ami igen sikeres és kecsegtető volt, első alkalommal majd 100 méter vezetőkötelet sikerült beépíteni. Következő alkalmakkor ide is 5mm-es kötelet telepítettünk, majd folytattuk a felfedezést, és hamarosan a szifon túloldalán bukkantunk fel. Ez egy viszonylag sekélyebb, egyenletesen, 20 méteren húzódó, csőszerű járat, amely néhány irányváltással ugyan, de határozottan halad a másik száraz járat végpontja felé. Ezzel a barlanggal is van még mit foglalkoznunk, erről térképet készítünk.

Ez a kettő barlang is éppen elegendő tennivalót tartogat számunkra, azonban egy újabb próbálkozásunk is sikert hozott a kis csapatunk számára! Többször jártunk már a Jelovicka nevű barlangban, fotózgatni, mászkálgatni, csodálni a méreteit, formáit. Ez, 12 km-re található a szálláshelyünktől, a hegy oldalában, az út szintjétől kb 50 méter magasságban, kb 250 méternyi gyaloglás után érhető el. Egy gyönyörű vízmosás mellett vezet fel az ösvény a barlang szájához, a vízmosásban autó méretű kövek mutatják az egykor itt lezúduló víz erejét. A barlang száján átlépve egy hatalmas, homokból rakott természetes gáton kell leereszkedni, és megpillanthatjuk az óriási egybefüggő csarnokot és a terem aljában zúgó barlangi patakot, folyócskát amely dübörögve, zúgva rohan le és tűnik el egy sziklafal tövében. A víz fantasztikus formákat csiszolt a fekete kőzetben, olyan gondossággal, mintha több száz kőfaragó tanulta volna hogyan kell tükörsimára csiszolni a felületet, vagy hogyan kell egy magas, sima szikla oldalába, valami nagyon finom vésővel, hosszanti, párhuzamos vonalakat vésni százszámra.

Ebben a gyönyörű környezetben is található két vízfelület ami régebb óta piszkálta a fantáziánkat. A legutóbbi túránkon felcipeltünk egy oldalkészülékes szereléket, és végre szerét ejtettük, hogy belenézzek a szifonokba. Az első próbálkozás nem volt különösebben sikeres, egy kicsi, hosszanti fülkébe jutottam a tavacskából, továbbjutást sajnos nem találtam. Azonban a másik bejárat, komoly meglepetést tartogatott!

Jelovicka barlang bejárat
Jelovicka bejárat
Ugyanúgy oldalkészülékes szerelékkel, uszony nélkül, egy szűkebb járatra készülve, a keresőorsómat szorongatva elmerültem a tóban. Néhány méter után, egy leszakadást találtam, a vártnál tágasabb víztérrel. A kőzet ugyanolyan fekete, az egyébként jó fényű lámpám ebben a közegben szinte csak egy pislákoló gyertya fényére hasonlított, így csak alapos szem meresztgetés után láttam meg a leszakadás alját ami 8-9 méter lehetett. Uszony nélkül, csak a szárazruhát használva elég sután mozog az ember, ezért óvatosan lemásztam egy alattam lévő nagyobb kőre, majd onnan az aljzatra, közben vizsgálva, a felfelé út lehetőségét. Kicsit továbbmentem, miközben próbáltam megbízható lekötéseket csinálni, megfigyeltem, hogy a vártnál jóval nagyobb a szelvény, a túloldali falat, illetve a főtét nem is láttam. 30-40 méter kötelet letekerve, egy újabb lefelé nyíló járathoz értem, amibe bevilágítva nem láttam az aljzatot, viszont úgy ítéltem meg, hogy a járat megy tovább. A biztonság úgy kívánta meg, hogy megforduljak, és ketten térjünk vissza, így hát kifelé vettem az irányt. A többiek izgatottan vártak, én pedig egy kicsit még csigázva őket, szép lassan kezdtem bele a beszámolóba, de aztán nem bírtam türtőztetni magam, ujjongva meséltem mit találtunk!

Másnap, kis logisztikai tervezgetés után, a cuccot szétosztva, felkaptattunk a hegyre megint. Safi és én, dupla 12-es palackokkal, most már uszonnyal, nagy kötéldobbal vágtunk neki az új szifonnak. Mint kiderült az újabb leszakadás csak néhány méter volt csak, de kicsit oldalra fordult, ezért nem láttam az alját. Folytattuk tovább az utunkat, ketten vezetve a kötelet, jól haladtunk. Bevált technikánk, hogy Safi megy elöl a nagy kötéldobbal, nézi az utat, én pedig mögötte 2-3 méterrel csinálom a kötéseket. A kőzet itt már világosabb, némi üledéket is találtunk, nagyon jó lekötési lehetőségekkel. A járat szépen lassan felemelkedett 5-6 méterre, szépen haladtunk előre, amikor elfogyott a 100 méter kötelünk. Csináltam egy utolsó, fix lekötést, majd egymásra néztünk.

Safi elővette a kutató orsóját, és kérdőn meglóbálta, azonnal heves bólogatásba kezdtem, mivel a járat jól láthatóan ment tovább, a levegőkészletünkből alig fogyott 30 Bar, úgyhogy még bőven volt lehetőség a továbbúszásra. Folytattuk is az előrenyomulást, azonban a járat már csak 6 méteren ment, és jóval üledékesebb volt, bár a látás még így is 6-8 méter lehetett, azonban már könnyebben felkavarható volt egy egy kötés alkalmával. Aztán ez az orsónk is feladta, lefutott róla az utolsó méter kötél is. Újabb végponti kötés, és vágyakozva néztünk tovább a járatban ami hívogatóan, sejtelmesen húzódott tovább a hegy gyomra felé! Azonban meg kellett fordulnunk most már, bár levegőnk még közel sem volt a fordulási nyomáson, kötelünk nem lévén, a többiek közel fél órája láttak bennünket. Kifelé menet, az egyik 5 méteres kötési pontnál, felorsóztam, hogy megnézhessük milyen a főte, esetleg nem nyílt-e a felszín. Egy hosszanti tágas repedésbe jutottunk fel, ami további járatokat sejtet. Vissza, majd alaposan körülnézve, kényelmesen kiúsztunk az újdonsült járatunkból, vissza a többiekhez.

Kijőve, vetkőzés és pakolás közben néha magunk elé meredve, néha izgatottan mesélve a látottakat az a gondolatom támadt miközben behunyt szemmel a járatok, a végpontok képe lebegett a szemem előtt, hogy ezeken a helyeken, valahogy egy kicsit itt marad az emberből valami, egy gondolat, egy érzés, talán egy kis darab a lelkéből!

A túrán részt vettek: Safranka Zsolt, Dudás Ferenc, Bodony Szilárd, Kovách Ákos, Nagy Gyula.
A csapat további tagjai: Incze Attila, Fekete János

Írta: Nagy Gyula
www.bbbt.hu

Első   Visszalép Következő   Utolsó

1 2


 44. Bunny 2010 sze 23. 20:37  
Ami belefér, HTD néven csinálják, trilam és ugyanaz a TLS350 vagy erősebb anyag, mint a DUI, szabása is hasonló. Már volt nálunk egy tesztelni, aztán azóta nem jutottunk el szárazruhás vízbe, de ha olyan stádiumba kerül, hogy rendes forgalmazásba kerül írni fogunk róla. Robival kapcsolatban vagyunk egyébként.
 43. Gustyi 2010 sze 23. 17:47  
Igen gyártanak szárazruhát is. Hát az a helyzet szerintem az már reklámnak tűnne, ha leírnám a tapasztalataimat. Persze ha Bunny áment mond rá akkor szívesen megosztom a véleményem.

 42. pmiki 2010 sze 23. 15:24  
Amin megakadt a szemem "Szárazruha Incze Ati féle szárazruha, kevlárral felvértezve." Azt tudtam, hogy varr aláöltözetet, de van itthon gyártott szárazruha is??? Erről is írhatnátok, tesztet, képekkel, stb.
 41. Gustyi 2010 sze 23. 14:40  
A társellenőrzés folyamatosan zajlik egy ilyen merülés alatt. Kezdve az S-drilltől kezdve a gázváltásokig.
 40. aron5 2010 sze 23. 14:26  
és mennyi idő a társellenőrzés? :)
A további 39 bejegyzés a fórumban olvasható.

Merülőhelyek

Abu Nuhas, Carnatic Wreck

Egypt, Red Sea

4/7 db alapján:érdekes(átlag: 4.4) átlagos nehézségű
max: 26m, látótáv: 10-25m

napihajós megközelítésroncs merüléskorallos, trópusi élővilág nyílt vízi fajok mesterséges élőhelymantarája teknős jelentős halraj nyílt vízben nagy rája

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.
A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés