»» ««

Száz éve született Cousteau kapitány

A búvárkodásról

A búvárkodás egyik legmeghatározóbb személyiségére emlékezünk.

A francia Jacques-Yves Cousteau 1910. június 11-én született. A tengerek mélyének lelkes kutatója eleinte más módon kötődött az óceánokhoz, a beteges, gyenge fizikumú gyerek ugyanis kitartó edzéssel érte el, hogy 20 éves korától tengerészeti akadémián tanulhasson. Az osztrák Hans Hasshoz hasonlóan, a harmincas években kezdte felfedezni a víz alatti világot, eleinte szabadtüdővel merülve. A fiatal tiszt egyre ismertebb lett katonai körökben, a második világháború idején pedig a szövetségesek és a francia haditengerészet közötti kapcsolat megteremtésén dolgozott. (Érdekesség, hogy Cousteau bátyja, Pierre-Antoine a német megszállók oldalára állt, 1946-ban halálra is ítélték, amit életfogytiglani börtönre enyhítettek később.) A negyvenes évekre datálható Cousteau barátsága olyan hozzá hasonlóan lelkes búvárokkal, mint Philippe Tailliez vagy Frederic Dumas. A búvárkodás világát alapvetően meghatározó találmány, az autonóm nyílt rendszerű légzőkészülék (avagy aqua-lung) 1943-ban született, Cousteau ötlete alapján Emile Gagnan szerkesztette meg. A sűrített levegővel működő légzőkészülék nagy újdonsága abban állt, hogy önműködően igazodott a környezeti nyomáshoz, miközben a levegőt a búvár a hátán levő palackban vitte, tehát teljes szabadságot adott. Az akkoriban gyakran használt oxigénes újralégzőhöz képest pedig értelemszerűen jóval nagyobb mélységekben is használható volt. Első víz alatti filmjeit is a háborús években készítette Cousteau.

A második világháború után, 1946 és 1949 között a haditengerészet kötelékében dolgoztak Cousteau búvárai. Az aknamentesítés mellett különböző roncsfeltárási feladatokat kaptak, és élettani kísérleteket is végeztek meglehetősen szélsőséges módszerekkel. Tunézia partjai mellett egy római kori roncs feltárásánál használták először az új típusú légzőkészüléket a búvárok, nagyjából innen kezdődik a víz alatti régészet modern korszaka. 1949-ben hagyta el a tengerészetet Cousteau, és a dúsgazdag üzletember, Thomas Loel Guiness bocsátotta rendelkezésére a Calypso nevű hajót, évi jelképes egy frankos bérleti díj fejében. Az egykori aknaszedőből korszerű kutatóhajót alkotott Cousteau csapata, és a legendás Calypso számos filmben is felbukkant. 1953-ben jelent meg A csend világa című könyv, 1956-ban pedig a hasonló című filmet mutatták be, amit Cousteau és Louis Malle rendező közösen jegyez. Ez a film Arany pálmát nyert Cannes-ban és a legjobb dokumentumfilmnek járó Oscart is megkapta. Szintén közreműkődött Cousteau az 1959-ben Oscart nyert rövidfilm, a Golden Fish készítésében. 1964-ben jött az újabb Oscar, A nap nélküli világ című filmért.


Cousteau kapitány a világóceánok számos részén merült és kutatott, a korai időszak vizsgálati módszereiről jó képet ad A csend világa. Csapatával izgalmas merülőhelyek, ókori és modern roncsok sokaságát fedezték fel, és a profi filmes stábnak köszönhetően az egész világ számára be tudták mutatni víz alatti kalandjaikat. 1968-tól készült a The Undersea World of Jacques Cousteau, pár év múlva pedig a The Cousteau Odyssey című sorozat, ezek mindenhol nagy sikert arattak. Páran kritizálták a munkáját, lévén ő maga nem volt tudós, ám ez a fajta kalandos ismeretterjesztő műfaj napjainkban már teljesen elfogadott, sok ilyen filmeknek szentelt tévécsatornát tudnánk felsorolni. A kapitány szívesen osztotta meg nézeteit a víz alatti világról, és lelkes környezetvédőként igyekezett felhívni a figyelmet a tengerek megóvásának fontosságára. Sokak szerint Cousteau legalább annyira ügyes üzletember volt, mint sikeres felfedező: a búvárkodás világában ma is jól ismert felszerelésgyártó cégek alapításánál is ott bábáskodott, és médiaszemélyiségként is nagyon ügyesen el tudta adni munkáját. Igaz, kudarc is fűződik a nevéhez.

A Cousteau név mindenesetre védjeggyé vált, és a bonyolult magánéletű kapitány leszármazottai már az életében jogvitákba keveredtek vele. Első felesége, Simone két közös gyermeküknek adott életet. Jean-Michel több esetben került konfliktusba a kapitánnyal, míg az utódnak kiszemelt másodszülött fiú, Philippe 1979-ben egy hidroplánbalesetben vesztette életét. Noha nem vált el Simone-tól, Cousteau a nyolcvanas években már egy másik nőhöz kötődött első felesége 1990-es halála előtt is. Simone-nak nagyon sokat köszönhetett a kapitány, ugyanis a lány apja, az Air Liquide nevű cég feje biztosította az anyagi háttéret az új légzőkészülék kifejlesztéséhez 1942-től. Maga Simone pedig az első olyan nő volt, aki az aqua-lungot használva merült a víz alá. A későbbiekben a háttérben maradva rengeteget dolgozott Cousteau mellett, a kezdeti években sok áldozatot vállalt érte (saját értéktárgyait adta el, hogy finanszírozza az expedíciókat), és a Calypso első útjain az egyetlen nőként gondoskodott a hajó fedélzetén dolgozókról. A kapitány 1991-ben vette el a magánál 40 évvel fiatalabb új asszonyt. Francine Triplet két gyermeket szült még Simone életében, tehát Diane és Pierre-Yves is Cousteau egyenesági leszármazottai. A teljes családfához Jean-Michel és Philippe gyerekei, azaz a kapitány unokái is hozzátartoznak: Fabien, Celine, Alexandra és az ifjabbik Philippe. A legendás nevet kihasználva szinte valamennyien kötődnek a víz alatti felfedezések világához, tévéműsorokban tűnnek fel és előadásokat tartanak.

Jacques-Yves Cousteau 1997. június 25-én hunyt el, és halála után elkeseredett küzdelem indult valós és szellemi örökségéért. A legkiélezettebb harc Jean-Michel és Francine között folyt és folyik, mivel utóbbi követte a Cousteau Society élén a kapitányt. Az egyre rosszabb állapotba került Calypso körüli jogi csatározások azzal fenyegettek, hogy a legendás hajó egyszerűen darabjaira hullik. Ám végül bírósági döntés született, és a Francine által vezetett Cousteau Society azt ígéri, hamarosan újra vízre kerül a hajó.

Az átlagbúvár számára nyilván nem is ez bír igazi jelentőséggel. Van egy korosztály, aki Cousteau filmjeiből ismerhette meg a búvárkodást, és ezek adtak lökést nekik ahhoz, hogy tanfolyamot végezzenek, merülni kezdjenek. Ám még azok is sokat köszönhetnek a kapitánynak, akik esetleg a filmjeit, könyveit nem ismerik, hiszen az olcsó, könnyen előállítható és egyszerűen használható légzőkészülék miatt lehet ma a búvárkodás mindannyiunk közös kedvtelése, szerte a világon. Nehéz felsorolni azt a rengeteg dolgot, amit a kapitány csapatával kifejlesztett, és ha valaki egyben szeretné látni a teljes életművét, sok órányi filmnézésre kellene berendezkednie. Cousteau-nak hála, betekintést kaphattak a búvárkodásról mit sem tudó emberek a ma már több millió embert vonzó korallzátonyok és roncsok világába, és sok lelkes amatőr maga is hasonló módon próbál filmezni, fotózni, hogy a szépségeket megörökítse. Ahhoz is hozzájárult, hogy a búvárok többsége ugyanúgy felismerte a környezetvédelem fontosságát, mint ő sok évvel korábban. Cousteau bizonyos elméleteit, elképzeléseit lehet vitatni ma is, mint ahogy régebben is érték kritikák, de úttörő szerepéhez nem férhet kétség.

GR
Kapcsolódó írásaink:



 3. Garfield33 2010 jún 14. 09:35  
Csak a vicc szintjén természetesen, de pl a hurghadai halak és korallok talán jobban örültek volna, ha nem terjed el a készülékes merülés  :-)
 2. nedori 2010 jún 14. 04:56  
A mai Népszabiban - a cikk az online felületen is olvasható - kellemes cikk van Cousteu-ról. Bár azt én meglepve olvastam, hogy tüdősérülése miatt, rehabilitációs célzattal kezdett merülni.
 1. shark 2010 jún 13. 18:54  
A sok felfedezés mellett, - igaz, hogy csak epizód szereplőként -, de részt vett a XX. század egyik legjelentősebb óceánkutatási vállalkozása, az FNRS, vagy közismert nevén a Trieste-II batiszkáf próbamerüléseinek az előkészítésében is. Az August Piccard és fia, Jacques által kifejlesztett mélymerülő eszköz első típusa, a Trieste-I 1956-ban a Francia Haditengerészethez került. Mivel Piccardék végül nem tudtak a franciákkal megállapodni az eszköz továbbfejlesztéséről, az U.S. Navy közreműködésével sikerült a bravúros tettet, a Marianna-árok Challanger szakadéba történt 10.916 méter mély merülést végrehajtaniuk. ( Ennek az azóta sem megismételt fantasztikus vállalkozásnak január 23.-án volt pont az ötvenéves évfordulója, nagy kár, hogy szinte sehol sem emlékeztek meg erről a kimelekedő tudománytörténeti eseményről. ) Cousteau a haditengerészetnél a korvettkapitányi rendfokozatig jutott el, amely a szárazföldi fegyvernemek őrnagyi rangjának felel meg. A haditengerészetnél a "valódi" kapitányi rendfokozat a sorhajókapitány ( ez az ezredesi rendfokozattal azonos ). Talán senki sem tett annyit a légzőkészülékes búvárkodás elterjesztésében, mint a Kapitány. Hála és köszönet érte!

Merülőhelyek

Small Giftun / Police station

Egypt, Red Sea

3/8 db alapján:érdekes(átlag: 4.1) átlagos nehézségű
max: 38m, látótáv: 10-25m , driftes

napihajós megközelítészátony merülés fal merüléskorallos, trópusi élővilágteknős legalább 1.5m-es hal delfin

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.
A fórumban leírtakért a divecenter.hu felelősséget nem vállal, az kizárólag a hozzászóló magánvéleménye.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés