Európa legnagyobb roncstemetője
Külföld1/2. oldal
A skóciai Scapa Flow nevét sok búvár ismeri, de azt pontosan kevesebben tudják, mit is rejt itt a hideg víz mélye.
Az Orkney-szigetek között levő Scapa Flow védett természetes kikötőhelynek számító nagy tengeröböl, ezért a Királyi Haditengerészet (Royal Navy) életében fontos szerepet kapott. Mégis, jelen pillanatban leginkább nem az itt nyugvó angol hajók roncsairól ismert, hanem az első világháború egyik különös eseményének vált örök mementójává.1918 végén elhallgattak a fegyverek Európában. A központi hatalmak veresége egyértelművé vált, és a hadakozást megszakító fegyverszünet ideje alatt szakadatlanul folytak a tárgyalások. A nagy háborút földön, levegőben és vízen is vívták az ellenséges országok, és ki-ki saját taktikai elgondolásainak megfelelően fejlesztette a fegyvernemeket. A németek célja a háború előtt az volt, hogy a Royal Navy erejéhez mérhető flottát építsen, és valóban erős hajóhaddal rendelkezett a háború évei alatt. Mégis, a nyílt tengeri flotta (Hochseeflotte) igazán nem tudott nagy sikereket aratni, így 1918 végén már tétlenségre volt kárhoztatva. Az angolok gyakorlatilag "túszul ejtették" az egész hajóhadat, és arra kötelezték a németeket, hogy csökkentett legénységgel hajózzák át a hatástalanított fegyverzetű flottát Scapa Flow öblébe. Itt várakoztak a németek Ludwig von Reuter ellentengernagy parancsnoksága alatt hónapokon át.
Nem akármilyen erőt képviselt volna teljesen felszerelve ez a csoport: 11 csatacirkáló, 5 csatahajó, 8 cirkáló és 50 romboló tartozott hozzá! Összesen 74 hajó, formálisan egy német tiszt parancsnoksága alatt, de a britek fogságában, gyakorlatilag elzárva a kommunikációs lehetőségektől. Von Reuter egy régebbi újságból értesült arról, hogy néhány nap múlva lejár a fegyverszünet, ám arról állítása szerint nem volt tudomása, hogy azt az utolsó pillanatban meghosszabbították. A parancsnok dilemmája az volt, hogy ha a fegyverszünet lejár, akkor az angolok nyilván egyből megszállják a hajókat, ám ő nem akarta így veszni hagyni a német flottát. Végül sorsdöntő elhatározásra jutott.
1919. június 21-én reggel a brit hajóhad elhagyta Scapa Flow-t, csak két romboló maradt hátra őrszolgálatban. Délelőtt 10 órakor Von Reuter megjelent díszegyenruhában az Emden cirkáló fedélzetén, és a hajóról leadták a jelzést: minden német hajót el kellett süllyesszen a legénysége. A nemzetközi zászlójeleket használva ment körbe az értesítés, hajóról hajóra, amíg vissza nem ért az Emdenig a nyugtázás. A hatalmas hajók pedig egymás után kezdtek süllyedni, ezzel a Scapa Flow a világtörténelemben a legnagyobb flottasüllyesztés helyszíne lett. A britek, amikor észrevették mi történik, azonnal leadták a riasztást, pár hajó fedélzetére fel is szálltak és néhány német tengerészt le is lőttek, aki ellenszegült nekik. ők lettek hivatalosan az első világháború utolsó áldozatai. Néhány hajót sikerült még a teljes süllyedés előtt kivontatni a partig, de a többség (összesen 52 hajó) hullámsírba került. A német tengerészeket kimentették ugyan az angolok, de nem bántak velük kesztyűs kézzel. Természetesen elsősorban Von Reuterre irányult a haragjuk, akit később kétszer is bíróság elé próbáltak állítani, de nem mentek vele sokra, mert a hajóhad jog szerint a németeké volt, így azt tehettek vele, amit akartak. A német közvélemény a háború utolsó hőstetteként emlékezett meg a süllyesztésről, ami után roncsokkal telt meg Scapa Flow.Eleinte a hajókat nem bolygatták. A háború után bőven volt ócskavas, nem tűnt hát jó üzletnek a kiemelés, ráadásul úgy gondolták, a normális hajóforgalmat nem fogja akadályozni a sok roncs. Utóbbiban tévedtek, és amikor újból értékes lett a fémhulladék, a húszas évektől megindult a roncsmentés. Számtalan újítás és ügyes ötlet bevetésével sikerült kiemelni még az olyan hatalmas hajókat is, mint a 26,000 tonnás Hindenburg csatahajó. Ha belegondolunk abba, hogy Skócia északi részén milyen az uralkodó időjárás, hány fokos jellemzően a víz és milyen szinten állt annak idején a búvártechnika, csak elismeréssel adózhatunk a teljesítmény előtt. Napjainkra mindazonáltal összesen hét nagyobb hajó roncsa maradt meg az öbölben, három közel 26,000 tonnás csatahajóé (König, Kronprinz Wilhelm és Markgraf) illetve négy cirkálóé (Brummer, Dresden, Köln és Karlsruhe). A ScapaMAP projekt keretén belül a közelmúltban kiváló háromdimenziós képeket készítettek arról, ahogy jelenleg ezek a hajók festenek.
Az írás a következő lapon folytatódik!
(átlag: 5) nehéz körülmények 
Thaiföld
