Cápaenciklopédia: a nagy fehércápa
Tudomány1/2. oldal
Az új évet egy új sorozattal kezdjük "Cápaenciklopédia" címen, együttműködve a Shark Projekttel.
Talán nincs is a tengeri halaknak még egy olyan csoportja, amelyet akkora érdeklődés kísérne, mint a cápák világát. Egyre több búvár keres lehetőségét arra, hogy közvetlen közelről találkozzon e sokszor félreértett és félelmetesnek tartott óceáni ragadozókkal. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani a Cápaenciklopédiával. Csokorba szedtük a közérdeklődésre leginkább számot tartó fajokkal kapcsolatos legújabb ismereteket. Bemutatjuk egy-egy híres cápafaj fontosabb biológiai és viselkedéstani sajátosságait, valamint közreadjuk azokat a merülő helyeket is, ahol a legnagyobb eséllyel jöhet létre a közeli randevú velük. Reméljük, hogy sikerül a tudományos eredmények és megfigyelések szintetizálásával egy, a merülési gyakorlatban is jól használható cápakalauzt adni mindenki kezébe, akit behatóbban is érdekel a cápák birodalma. A sorozat első darabja a nagy fehércápát mutatja be.
A divecenter.hu és a Shark Project csapata
A nagy fehércápa rendszertani helyzete, származása
 |
|
Albumhoz klikk a képre.
|
A nagy fehércápa, mint a Carcharodon nemzetség egyetlen ma is élő fajának közvetlen őse, a legnagyobb valószínűség szerint egy, az Isurus nemzetségébe tartozó kihalt makó, az Isurus escherii volt
A valaha élt legnagyobb, 15-17 méteres testhosszúsággal, és 30-40 tonnás testtömeggel rendelkező heringcápa féle, az óriás fogú cápa (Carcharocles megalodon) kihalását követően, kb. 2 millió évvel ezelőtt, a nagy fehér a tengeri tápláléklánc csúcsára került.
A nagy fehér biológiája, anatómiai sajátosságai
A nagy fehér rendkívül fejlett érzékszervekkel rendelkezik. A szaglóhám, az orr (rostrum) két, egymással szimmetrikus nyílásában elhelyezkedő kemoreceptorai a vért és a hormonokat akár 1 milliószoros hígításban is érzékelik. (Az agy 32 százalékát a szaglóközpont alkotja!) A szem szintén magasan fejlett. Anatómiai szerkezete sokkal jobban emlékeztet az emlősök, mintsem a csontoshalak szem szerkezetére. A nagy fehér szeme a teljes színkép érzékelésére képes. A szemfenéken található fényvisszaverő réteg, a tapetum luceum, a macska szeméhez hasonlóan képes összegyűjteni a gyenge fényt, így a sötétben sokkal jobb a látása, mint például az emberé. A halak világán belül csak a nagy fehér alkalmazza -a ragadozó fogascetekhez hasonlóan- a víz feletti észlelés (az angol szakirodalomban: spyhop) technikáját, a felszínen menekülő zsákmány felderítésére. Szintén egyedülálló tulajdonsága, hogy képes a szemét a levegőnek a víztől eltérő törésmutatójához adaptálnia, így a víz felszíne fölé tekintve is éles képet lát.
A zsákmányszerzés legfontosabb eszköze az álkapocs, illetve a fogazat. Az epidermát borító placoid pikkelyekből, az ún. bőrfogakból alakul ki a félelmetes fogazat, más cápafélékhez hasonlóan. A felső álkapocsban 26 lapos, háromszög alakú fűrészezett szélű fog, míg az alsó álkapocsban 24 keskenyebb koronájú fog található. A harapás 1 cm2-re kifejtett maximális nyomása 1,6 tonna!
Teste robosztus felépítésű, torpedószerűen megnyúlt. Egy magas, jól fejlett háromszög alakú hátúszóval, és egy rendkívül kicsi második hátúszóval rendelkezik. Mellúszói hosszúak, sarló alakúak, alsó oldalukon egy-egy fekete folttal. A farokúszó más cápafajoktól eltérően csak igen enyhén aszimmetrikus (heterocerk), ami a nagy sebességgel történő úszáshoz történt adaptációnak tekinthető. (A nagy fehér rövidtávon képes meghaladni az 50 km/órás sebességet.) Csak a heringcápákra, így köztük a nagy fehérre jellemző, hogy testhőmérsékletüket képesek egy, az ún. vörös izomzatban lévő vér-cirkulációs rendszer, a rete mirabilis segítségével a környező víz hőmérsékleténél állandó jelleggel 8-12 C fokkal magasabban tartani, az agy, a szemek, és a szív körüli testtájon. Ezért hűvös vízben is aktívak tudnak maradni.
Belső megtermékenyítéssel szaporodik, eleven szülő. Tizenkét hónapos vemhességet követően 2-10 ivadékot hoz világra. Az újszülöttek testhossza 120-150 cm. A hímek ivarérettségüket kb. 2,8 méteres testhossznál, a nőstények 3-3,2 méternél érik el. A hímek maximális testhossza 4-4,5 méter, a nőstényeké 5,2-6,4 méter. Élettartamuk mintegy 50-60 év, a kifejlett példányok testtömege 1,5-2,6 tonna.
A nagy fehér zsákmányának összetétele szorosan összefügg az egyed életkorával. Az újszülöttek egészen addig, amíg testméretük el nem éri a két méteres hosszúságot, elsősorban kisebb csontoshalakat zsákmányolnak. A két és három méter testhosszúság közötti életperiódusban méretesebb csontoshalakat, így többek között tüskés makrélákat (Carnagidae) különböző tonhal-féléket (Thunnus sp.) és kardhalat (Xhipias sp.) prédálnak. Csak amikor már teljesen kifejlődtek, térnek át a melegvérű zsákmányra is, a kisebb fogascet-félékre (Odontoceti) és az úszólábúakra (Pinipedidae), de elejtenek más cápafajokat is. (Egyéb cápafajoktól eltérően, a nagy fehércápáknál nincsen kannibalizmus.)
Az írás a következő lapon folytatódik!
(átlag: 3.6) átlagos nehézségű 
Horvátország
