»» ««

A szivacsbúvárok múzeuma

A búvárkodásról
2/2. oldal


A húszas évektől jellemző Fernez-rendszerrel a búvárok maszkkal és tömlőn át kapott levegővel merültek. Kicsit nagyobb volt a mozgásszabadság, de nagyon sok volt a baleset, mivel jó ideig továbbra sem volt ruhájuk a búvároknak, a nagyobb mélységben a hideg miatt jobban kapkodták a levegőt, és ennek egyenes következménye volt a gyakori dekóbetegség. A napjainkban is használt megoldásként végül a nargile vált be. A búvárok a felszínről kapják a levegőt egy motoros kompresszorból, és búvárruhát, uszonyt viselnek. Ez a módszer sokkal hatékonyabbnak bizonyult az önálló palackos merülésnél is, ami a szivacshalászatban nem vált be: a búvárok nem úgy mozogtak, mint palack nélkül, kevesebb időt tölthettek lenn, ráadásul a palackba kerülő levegő sűrítéséhez használt kompresszor is sokkal hangosabb, nem szerette a legénység. Egy-két próba után ez a módszer teljesen feledésbe merült, de azért a múzeumban ilyen készülékeket is állítottak ki.

A szivacsbúvárok a mediterrán térség szinte minden pontján dolgoztak, a huszadik század második felében elsősorban Észak-Afrikában. Kalymnos volt a központ, itt több feldolgozó üzem is létezett, de a szivacs kezelésének első és legfontosabb lépéseit, a tisztítást már a hajó fedélzetén meg kellett tenni, mindezt szintén a képeken mutatják be. A természetes szivacs iránti kereslet csökkent a műanyagok elterjedésével, majd az 1980-as években pusztító betegség gyengítette az ipart, ami a szivacsokat tette tönkre. Azok ugyanis elvesztették rugalmasságukat, tartósságukat, gyakorlatilag szétfoszlottak. Sok szivacsból élő hajós váltott ekkor a halászatra.

A falon levő festményeken is feltűntek cápák, az egyik ajtó felett pedig egy preparált pörölyt láttam meg. Kiderült, 50-100 éve a cápaveszély nagyon is valóságos volt ezekben a vizekben, történtek balesetek. Manapság viszont már semmi esély ilyen ragadozót látni a víz alatt, eltűntek, kihalászták őket. Azt is megtudtam, hogy a módszer egyszerűsége ellenére a kővel merülő szabadtüdősök voltak a legnagyobb biztonságban, mivel egyedül nekik nem volt problémájuk a mélyben lélegzett sűrített levegővel. Manapság a szigeten megpróbálják ezt az ősi szabadtüdős módszert feléleszteni, de már az apnea egyik versenyszámaként, skandalopetra néven.

A múzeumban pedig helyt kapott a szigetet körbemerülő búvárok néhány lelete, a már említett ókori horgonyokon kívül amforák és kisebb tárgyak vannak kiállítva. A utóbbi években a sportbúvárok számára megnyílt új merülési lehetőségek miatt még sok lelet kerülhet elő, hiszen a szivacsbúvárokat ezek kevésbé érdekelték. Számukra sokkal nagyobb kincs volt a szivacs, amelyért nagy kockázatot vállaltak. A múzeumban óriási, méteres átmérőjű szivacsokat is kiállítottak érdekességként, de a szigeten sétálva számos kis üzletben lehet vásárolni jó minőségű természetes szivacsokat. Azt hiszem, a Kalymnos szivacsbúvárainak életét bemutató múzeum végigjárása után már senki nem ugyanazzal a szemmel néz rájuk.

GR

Kapcsolódó írásaink:

Első   Visszalép Következő   Utolsó

1 2

Merülőhelyek

Tulamben, Drop Off

Indonesia

5/9 db alapján:kimagaslóan érdekes(átlag: 4.6) átlagos nehézségű
max: 30m, látótáv: 10-25m

parti merülésfal merülés scenic, nézelődős merüléskorallos, trópusi élővilág nyílt vízi fajoklegalább 1.5m-es hal csikóhal jelentős halraj nyílt vízben

Galathea Búvárközpont

Budapest
oktatás bolt bérlés nitrox szerviz
Shearwater, Cressi, Camaro, Aqualung, Garmin, Suunto, Apeks, Sopras, Scubapro, Mares, Beuchat

Látogasd meg és lájkold facebook csoportunkat, videóinkat pedig a Vimeo csatornánkon is elérheted.

Powered by babelrabbit engine © 2004-2024 Bunny - All rights reserved
Az oldal szöveges és képi tartalmának felhasználásáról az impresszumban tájékozódhatsz.
Impresszum / Adatkezelés