Közel a tűzhöz
Interjú1/4. oldal
Igaz a mondás, hogy mindenfelé találni magyart. Egy lány például alig pár kilométerre dolgozik a legnagyobb búvárszervezet központjától- búvároktatóként.
Mi hozott haza Magyarországra éppen most? Hirtelen jött ötlet volt, hogy tartsunk egy oktatói tanfolyamot. Nagyon szeretem Magyarországot, csak télen hideg van és nincs tengerünk, én pedig a merülésből élek. De ha jöhetek, akkor jövök.
Mivel Amerikában élsz, kézenfekvő a kérdés, más egy ottani búvárt oktatni? Mást várnak el az emberek, más a szemléletük?
Alapvetően ugyanaz van, mint idehaza: a tanulók különböznek. Van, aki nagyon rákészül, komolyan veszi a tanfolyamot, utánaolvas, a másik meg csak befizet, és várja, hogy a fejébe csorgassák a tudományt. Magyarországon egyébként kevesebbet oktattam, nem akkora a rálátásom, de alapvetően hasonló a helyzet.
Mit gondolsz arról, mennyire jó hazai tavakban búvárkodni tanulni, a rossz látótávolságú, sekély vizekben?
Attól függ, hol akar a búvár utána merülni. Angliában is oktattam, talán még rosszabb látótávolságban. Aki ilyen körülmények között tanul meg búvárkodni, bárhol fog tudni merülni. Kaliforniában a víz hideg, sok cucc kell- ha utána elmegy Hawaii-ra, akkor már meg fogja állni a helyét. Mellesleg azért is szoktam javasolni, hogy csinálják meg a tanfolyamot otthon, mert akkor nem a nyaralás alatt kell azzal foglalkozni, hogy az ember a homokba térdel, maszkot ürít...
Apropó, maszkürítés. Olvastam már vitát arról, hogy mikor lehet és kell kiadni a kártyát: akkor, ha a tanuló minden gyakorlatot megcsinál egyszer, akárhogy, vagy ha biztonsággal hajt végre mindent. Te mit gondolsz erről?
Volt már ebből vitám, mert néhány tanítványomnak, akik ugyan mindent megcsináltak, nem adtam ki a kártyát. Az oktató, ha úgy érzi hogy a tanuló bármelyik feladatot a későbbiekben nem fogja tudni biztonságosan megcsinálni, nem köteles kiadni a kártyát. Mindenféle okot lehet rá találni ha nagyon indokolni kell, de én inkább megmagyarázom nekik, hogy ez az ő érdekükben van és megkérem őket, jöjjenek el még egy napot merülni. A PADI Scuba Diver programja azért nagyon jó, mert ha valakiről úgy gondolom, hogy meg nem készült fel a társsal merülésre, mint Open Water Diver, akkor Scuba Diver kártyát adok neki, ami azt jelenti, hogy csak merülésvezetővel búvárkodhat. Általában egyet is szoktak velem érteni, akik ilyen kártyát kapnak. És ha később visszajön hozzám, megcsinálhatja az Open Water tanfolyamot.
Mi a véleményed a technikai búvárkodás egyre népszerűbbé válásáról?
Akik ebbe bele akarnak vágni, nagyon jó kuncsaftok mert egyből elköltenének 5000 dollárt. Egyetlen problémám van ezzel, ugyanaz, mint a mélymerüléssel: általában azok akarják csinálni, akiknek semmi keresnivalójuk a technikai búvárkodás környékén. Idősek, testesek, nyavalyáik vannak- ők inkább nézegessék a halakat 15 méteren.
Na jó, de ha valaki nagyon az akar lenni, valahol úgyis levizsgáztatják. Te hagyod elmenni más búvároktatóhoz?
Gondolkodtam már ezen, de én úgy döntöttem, jobban alszom, ha nem vállalom el. Nálunk most nagyon sok baleset volt, különösen az egyik új típusú újralégzővel, az Inspirationnal. Az egyik az én tanítványom volt, akit én csak rescue szintig oktattam. Az újralégzőt máshol tanulta. Kértem, hogy ne csinálja, mert nem neki való. Az ilyen eset nagyon felzaklat, mert ez annyira értelmetlen baleset volt.
És tudod formálni a tanulóid szemléletét, hogy találják meg a szépséget a már említett halacska-nézegetésben? Igen, hogyne, és mindig be lehet dobni új ötleteket is. Idén nyárra például kitaláltam nekik a szabadtüdőzést. Edzésben lesznek és még élvezik is. Emellett megyünk folyamatosan utakra: Fiji, Wakatobi, Galapagos, Cocos. Nézzük a cápákat, nézzük a halakat. A technikai búvárkodást akkor tartanám hasznosnak, ha a Truk Lagoonra vagy Yap-ra mennénk, de nálunk Kaliforniában eléggé értelmetlennek tartom.
Érdekes volt, amikor Achim Schlöffellel beszélgettünk a GUE tanfolyamokról, ő is azt mondta, mielőtt elvállal egy tanítványt, beszélget vele, mert már akkor látja nagyjából ki az, akit felelősséggel tud oktatni.
Pont így vagyok vele én is, és így alszom jól. A kezdő szinten még jöhetnek gond nélkül -persze itt is van, akinek inkább más sportot javaslok 1-2 óra után-, de a divemaster szint már nem mindenkinek való, bármennyire is szeretnének merülésvezetők lenni. A DIR egyébként nálunk is nagy divat most Kaliforniában. Egyet is értek vele, mert minél kevesebb vackot cipel magával a búvár, annál kevesebb dolog romolhat el. Sok búvárt látok, akinél egyszerre van fényképezőgép, videó, öt kés, kis lámpa itt, stroboszkóp ott, navigációs rendszer, szigonypuska, minden. Szóval annyiban egyetértek a DIR koncepciójával, hogy a felszerelést minimalizálja, de azért úgy gondolom, ahogy a pólóknál se működik a "one size fits all", a búvárkodásra se. Szerintem nem lehet minden búvárra és minden merülésre ugyanazt az egy felszerelés-összeállítást alkalmazni.
Az alapvető mozgásokat, forgásokat is érdemes lenne gyakorolni, főleg ha valaki fényképezőgépet visz magával.
Az még a jobbik eset, mert lehet nála szigonypuska is. Láttam már olyan búvárt, akinek a vállán átment egy szigony és amikor a felszínre ért, viccesen megkérdezte: nem hiányzik valakinek egy szigony?
Kaliforniában lehet készülékes merülésnél szigonypuska a búvárnál?
Igen, de megvan mindennek a szezonja, mit mikor lehet vadászni. Aki lelő méreten aluli, vagy nem szezonban levő halat, azt szigorúan megbüntetik. A büntetést nagyon komolyan veszik, ráadásul nem is igazán a búvárt büntetik, hanem a hajó kapitányát. Ezzel ösztönzik a hajókat arra, hogy figyeljék a halak méretét.
Az írás a következő lapon folytatódik!
(átlag: 4.1) átlagos nehézségű 
Budapest
