Három hét a Sea Shepherd hajóján
Környezetvédelem3/3. oldal
Santa Cruz partvidéke sajnos nem gazdag tengeri emlősökben, a Lonely Planet képei alapján remélt fókakolóniák vagy delfinek itt sajnos nem láthatók. Az Academia Bay kikötő sziklafalában sikerült felfedeznünk egy oroszlánfóka családot, néhány vízitaxi látva lelkes mutogatásunkat, közelebb is ment hozzájuk, és láthattuk háborítatlan lustálkodásukat.
Egy másik oroszlánfóka család, néhány pelikánnal és sok leguánnal egyetemben, az egyik szálloda stégjét választotta otthonául, itt ismerkedtünk meg Pedróval, a fiatal oroszlánfókával. Megérinteni tilos volt, de ő időnként ’elrohant’ mellettünk a szálloda kertjében, amit szabad időnkben előszeretettel látogattunk a vidám percekért. Pedro kifejezetten fotogén fókagyerek: míg családja tudomást sem vesz az emberekről, ő folyamatosan figurázik a fényképezőgépek vagy kamerák előtt.
Nem tagadom, az első napokban kétkedve figyeltem magamat, hogy valóban ez az, amire 4 éve várok...? A hajón megkezdett második hét óta határozottan tudom: a "spártai" körülmények ellenére, igen ez az! A hajó különleges atmoszférája mindenkit magával ragad. A dokumentumfilmből jól ismert hajón, a bálna-, delfin- vagy fókamentő akciókban már részt vett emberekkel, és a szervezet alapítójával, vezetőjével, a világ egyik legvilágosabban érvelő emberével, Paul Watson Kapitánnyal való személyes találkozás szemernyi kétséget sem hagyott! Külön ki kell emelnem Alex Cornelissen első tisztet, aki szülőhazájában, Hollandiában korábban sikeres grafikusként dolgozott (őt Paul Watson Kapitány 2006. február 7-én a Farley Mowat kapitányává nevezte ki). ő volt az, aki 2003-ban Taiji-ban, Japán egyik legjelentősebb delfinvadász településén Allison Lance Watsonnal, Paul Watson Kapitány feleségével, életük kockáztatásával mentettek meg egy delfincsaládot a lemészárlástól.
A Sea Shepherd oldalán található felvétel tanúsítja, hogy a japán munkások agresszívan ütlegelik a 2 aktivistát, akik a bántalmazás ellenére véghezvitték a veszélyes akciót.
Alex személyes emlékei mélyen bevésődtek lelkembe. Sírva hallgattam őt, aki meghatottan elevenítette fel a Taijiban töltött hetek borzalmait: a vértől vöröslő öblök látványa, a mindent átható iszonyatos vérszag, a kínzástól önkívületi állapotban haldokló delfinek üvöltése: ez Taiji a delfinvadászati szezonokban.
Be kell valljam, nem vagyok vallásos, és ez nem is az a fórum, ahol ez a kijelentés bárkit is érdekelhet. De Paul Watson Kapitány könyveit olvasva a kampányokról, egyre erősebb a meggyőződésem, hogy a Sea Shepherd 50 méteres hajója, a Farley Mowat valamilyen különleges védelem alatt áll! És ez így van rendjén! Mert ők mindannyiunkat képviselve viszik vásárra bőrüket, amikor az óceánok élővilágának megmentéséért szembeszállnak a bálna-, delfin- és fókavadászokkal!
Persze valamilyen szinten mindenki hozzájárulhat a munka eredményességéhez, akár önkéntesként, akár úgy, hogy pénzbeli támogatást juttat el hozzájuk. (Erről ezen az oldalon lehet informálódni.) Ám ezen túl arról sem feledkezhetünk meg, hogy a mindennapi életben is tehetünk a környezetvédelemért, hiszen mi döntünk az életmódunkról, és mindenkinek mesélhetünk arról, mi ellen is harcolnak a Sea Shepherd aktivistái, akik nem hőzöngő srácok, hanem nagyon is elkötelezett, komoly emberek. Én ott voltam köztük, tudom, miről szól a munkájuk, és a magam szerény eszközeivel igyekszem bemutatni, amit átéltem. Persze az igazi élmény leírhatatlan.. Kívánom, hogy minél többen éljék át ezt az érzést!
Kristóf Veronika
Sea Shepherd aktivista
Kapcsolódó link: Sea Shepherd