A covid segíti a természet regenerálódását?
Környezetvédelem"Lehetetlen megmondani" - mondja Bates -, hogy az emberek hirtelen eltűnésének következménye "pozitív vagy negatív volt-e".
Ahogy a COVID-19 világjárvány tavaly tavasszal elhatalmasodott, és az emberek világszerte zárlat alá kerültek, egy bizonyos típusú hír kezdett felbukkanni - az a gondolat, hogy az emberek hiányában a természet egészségesebb, érintetlenebb állapotba kerül. Az olaszországi Velence csatornáiban delfinekről, a chilei Santiago utcáin pedig pumákról jelentek meg vírusos hírek. Az új kutatások azonban azt mutatják, hogy az embereknek a környezetből való hirtelen eltávolításának valódi hatása sokkal összetettebbnek bizonyult.
"Meglepő volt, hogy a reakciók mennyire változatosak voltak" - mondja Amanda Bates, az új-foundlandi és labradori Memorial Egyetem ökológusa, aki egy több mint 350 kutatóból álló nemzetközi csapat élén azt vizsgálta, hogy az elzárások milyen hatással voltak a természetre. "Lehetetlen megmondani" - mondja Bates -, hogy az emberek hirtelen eltűnésének következménye "pozitív vagy negatív volt-e".
A csapat 67 országból származó több száz tudományos megfigyelési programból, valamint a médiajelentésekből származó adatokat gyűjtött össze és elemzett. Amint arra sokan számítanának, bizonyítékot találtak arra, hogy a természet hasznot húzott a légi, szárazföldi és vízi közlekedés hirtelen csökkenéséből.
A vadon élő állatoknak is jót tett a levegő- és zajszennyezés csökkenése, mivel az ipar, a természeti erőforrások kitermelése és a gyártás visszaszorult. Kevesebb szemetet találtak a strandokon és a parkokban, és egyes területeken a strandok lezárása miatt a partvonalat a vadon élő állatoknak hagyták. Floridában például a strandok lezárása 39 százalékkal növelte a fészkelési sikerességet a foltosfejű teknősök esetében. Az óceáni halászat 12 százalékkal csökkent, és kevesebb állatot öltek meg az utakon és a vízben járművel való ütközések. Az óceáni zaj, amelyről köztudott, hogy számos tengeri állatot zavar, sok helyen drámaian csökkent, többek között a Brit Kolumbiában található forgalmas Nanaimo kikötőjében, ahol 86 százalékkal csökkent.
Az emberek hiányának azonban számos hátulütője is volt. A zárlatok megzavarták a természetvédelmi jogérvényesítési és kutatási erőfeszítéseket, és sok helyen megnőtt az illegális vadászat és halászat, mivel a szegény, kétségbeesett emberek keresték a módját, hogy pótolják a kieső jövedelmet vagy élelmet. Az ökoturisztikai tevékenységek, amelyek számos természetvédelmi erőfeszítés pénzügyi támogatását biztosítják, elapadtak, és számos helyreállítási projektet törölni vagy elhalasztani kellett. A látogatók számára nyitva álló parkokat szokatlanul nagy tömegek árasztották el. A kirándulók pedig sok helyen kibővítették az ösvényeket, tönkretették az élőhelyeket, sőt a veszélyeztetett növényeket is letaposták.
A kutatók becslése szerint a zárlatok miatt az invazív fajok elleni védekezési programok késése óriási hatással jár. Ha nem sikerül eltávolítani az invazív egereket a távoli tengeri madárfészkelő szigetekről, az csak idén több mint kétmillió fióka elvesztéséhez vezethet.
Bates szerint e negatív hatások mértéke váratlan volt. "Azt hittem, hogy több pozitív hatást fogunk látni" - mondja, hozzátéve, hogy ez rávilágít arra, hogy egyes ökoszisztémák mennyire függnek az emberi támogatástól, hogy életképesek maradjanak. "Nem hiszem, hogy néhány ilyen rendszer fennmaradna a mi beavatkozásunk nélkül."
A változások némelyike pedig összetett kaszkádokhoz vezetett, ahol nehéz volt szétválasztani a pozitív és a negatív hatásokat. A hóludakat például általában azért vadásszák, hogy megakadályozzák, hogy az Egyesült Államokon és Kanadán átívelő északi vonulásuk során a terményekből táplálkozzanak. Idén azonban a vadászok szerint a ludakra kisebb vadászati nyomás nehezedett, ezért a szokásosnál nagyobb és egészségesebb egyedek érkeztek a magas sarkvidékre Nunavutban. Lehet, hogy ez jót tesz a ludaknak, de a ludak a sérülékeny sarkvidéki tundrát is legelik, és más fajok élőhelyét is rontják, így a több lúdnak olyan tovagyűrűző hatásai lesznek az ökoszisztéma többi részére, amelyek még évekig fennmaradhatnak.
Ahogy a világ lassan visszatér a normális kerékvágásba, a zavarok idején gyűjtött adatok hasznosak lesznek a természetvédelem hatékonyabb formáinak kidolgozásában, amelyek figyelembe veszik az ember által a környezetére gyakorolt összes hatást - mondja Rebecca Shaw, a Természetvédelmi Világalap vezető kutatója. "A legjobb dolog az lesz, hogy megfigyeljük, hogyan változnak ezek a reakciók idővel, ahogy az emberi mobilitás visszatér a normális kerékvágásba, és felhasználjuk az információkat a természetvédelmi intézkedések jobb megtervezéséhez, hogy növeljük a biológiai sokféleséget az emberi populációktól távol és közel egyaránt" - mondja.
Alison Woodley, a Canadian Parks and Wilderness Society vezető stratégiai tanácsadója egyetért ezzel. Szerinte a tapasztalt pozitív hatások valószínűleg átmeneti elmozdulások, ezért létfontosságú lesz, hogy megtaláljuk a rugalmasabb természetvédelmi rendszerek kialakításának módját. "A közös pont a hosszú távú, stabil és megfelelő finanszírozás szükségessége annak érdekében, hogy a természetvédelem rugalmas legyen, és hogy a természetvédelem pozitív aspektusai legyőzzék a negatívumokat" - mondja.
Woodley szerint ez nemcsak a természet, hanem az emberek számára is előnyös lesz. Egyre többen ismerik fel, hogy a természet védelme a legjobb védelmet nyújtja a jövőbeli járványok ellen, mivel csökkenti az emberek és állatok közötti érintkezést és konfliktusokat, amelyek miatt a vírusok átugorhatnak egyik fajról a másikra.