A maják emlékeit kutatják a búvárok
TudományA Belize-ben található édesvizes merülőhelyek még számtalan leletet rejthetnek.
A maják hite szerint a föld felszínén levő nyílások, akár barlangokról, akár víznyelőkről (cenoték) volt szó, átjárót képeztek a túlvilágba, és ezért gyakran hagytak ott áldozatul valamit. Ilyen jellegű tárgyakat már találtak a mexikói tavakban és víznyelőkben, de Belize-ben korábban még nem. Ám ezúttal két maja leletre is rábukkantak a tavak mellett, amelyeket eddig felkerestek. A legjelentősebb településhez közel eső tavakról derült ki aztán az, hogy egyben a legmélyebbek is. A maják az i.sz. 8-900 körül bekövetkező szárazság idején juthattak el a tavakhoz, ahol az esőistenhez imádkoztak. A tavak mindegyikében más és más összetételű a víz, de a sok oldott anyag miatt elsődleges vízforrásként nem szolgálhattak az emberek számára. Két tó aljzatából vettek üledékmintát, mert azt elemezve sokat megtudhatnak a környék éghajlati változásairól. A legmélyebb tavak kutatásába tapasztalt technikai búvárokat vontak be, akik saját idejüket feláldozva vesznek részt az expedícióban. A búvárok már találtak is az egyik maja építményhez közel eső részen edényeket.
A Karib-térség történetének felderítését nagyban segíti a víz alatti régészet, ami nem csak az itt élő népekre, hanem az állat- és növényvilágra is koncentrál. A Dominikai Köztársaságban így egy régen kihalt majom maradványait hozták a felszínre a víz alól egy barlangból. A nagyjából 3000 éve élt állat egy körülbelől 30 centis emlős volt, de a szigetekről a feltételezések szerint csak a közelmúltban tűnt el ez a faj. Nem ez az első és nyilván nem is ez az utolsó hasonlóan érdekes lelet a víz alól, és még várhatóak meglepő eredmények, ugyanis ennek a térségnek óriási változásokon ment át az élővilága ez elmúlt évezredekben.
[ UnderwaterTimes nyomán ]